A Magyar Vámügyi Szövetség 2016. április 22-24. között Egerben megtartott szakmai konferenciáján a következő kérdések merültek fel az Uniós Vámkódex alkalmazásával kapcsolatosan, melyekre a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbiakban adott választ.

---

1.  Engedélyezett gazdálkodói kedvezmények, és státus – biztosítékok:

q  Az Engedélyezett Gazdálkodói státus újraértékelésig valamennyi nemzeti jelleggel nyújtott kedvezmény biztosítva lesz az AEO-k számára?

Pl. A jelenleg AEOC vagy AEOF státusszal rendelkező gazdálkodók mentesülnek az ÁFA biztosíték nyújtási kötelezettség alól. Így marad ez az AEO újraértékelésig?

NGM válasz:

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény(a továbbiakban: újVAM tv.) 57. § (5) bekezdése az AEOC engedéllyel rendelkező gazdálkodókra megtartja az áfa biztosíték nyújtása alóli mentességet. Az újVAM tv. 121. § (5) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés az AEO engedélyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kiterjeszti a jelenlegi terminológia szerinti AEO tanúsítvány birtokosaira.

Az áfa önadózói engedély feltételeire vonatkozó módosítás (újVAM tv. 133. § (2) bekezdés, valamint 133. § (3) bekezdés e)-g)pontjai) is megtartja a jelenleg AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók kedvezményét.

Az áfa adóraktári módosítás (újVAM tv. 133. § (4) bekezdés és 1. melléklet) is megtartja a jelenleg AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók kedvezményét.

A jövedéki törvény szerinti megbízható adós terminológia (újVAM tv. 131. § (1) bekezdés) is megtartja a jelenleg AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók kedvezményét.

q  Hogyan / milyen módon kell indítványozni a biztosíték nyújtási alóli mentességi kérelmet, melyek az engedélyezés feltételei?

q  Milyen szempontok alapján dönt a hatóság a megadható kedvezmény mértékéről? (pl: teljes mentesség, 50, 20 % stb..)

q  Nemzeti Vámtörvény  rendelkezései adnak-e  iránymutatást a vámjogi engedély és az AEO státusz újraértékeléssel kapcsolatban a gazdálkodói teendőkre vonatkozóan?

q  Tervezi-e  az NGM vagy NAV, hogy iránymutatás vagy tájékoztató formájában segítse az újraértékeléssel kapcsolatos NAV és gazdálkodói teendőket?

q  Mikor, milyen ütemezéssel tervezi a vámhatóság az újraértékelések elvégzését?  Az újraértékelés során figyel-e arra a hatóság, hogy a versenytársakat ne hozza hátrányos helyzetbe az eltérő értékelési időpontok miatt?

q  Jelenleg, ha egy gazdálkodó forgalmi feltételek (és nem AEO vagy helyi vámkezelés) alapján szeretné megszerezni az import áfa önadózói engedélyt, akkor megbízható vámadósnak kell lennie. Ugyanakkor ez a státusz megszűnik, és a törvényjavaslat alapján az Áfa tv-ben az UVK 39. cikk a) és c) pontban foglalt feltételek teljesítését fogja előírni a megbízható vámadós státusz helyett, melyek szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak. Kérdésként merül fel, hogy mi lesz a forgalmi feltételek teljesítése alapján megszerzett meglévő engedélyekkel? Továbbra is érvényben maradnak, vagy újat kell kérnem? Ha érvényben maradnak, mi a helyzet abban az esetben, ha megbízható vámadós státusz feltételeinek megfeleltem, de az UVK 39. cikk a) és c) pontban foglalt feltételeknek nem. Jó lenne ezt a kérdést átmeneti rendelkezéssel rendezni.

q  Az UVK szerinti összkezességbe milyen tevékenységek foglalhatók bele? A vámeljárások, halasztott vámfizetés, átmeneti megőrzés, egységes/közösségi árutovábbítás mellett a nemzeti kezességvállalás is bevonható? /VA 32-03 melléklet 1a. g) pontja, mint „egyéb művelet”?

q  Az UVK szerinti csökkentett összkezességbe milyen módon „olvad bele” a jelenlegi TC31, halasztott vámfizetés, egyéb tevékenység? Ez ezért fontos, hogy elkerülhető legyen a dupla bankgarancia, azaz nem tudjuk a régi tevékenységre még fenntartani, úgy hogy már az új, UVK szerinti engedélyre is szükséges lenne a bankgarancia.

q  Jól értelmezzük-e, hogy csak az AEOC „jogán” (Nemzeti Vámtörvény 57. §. (5) bekezdés) kapott ÁFA biztosítás mentesség lesz érvényes a 42-es eljárásban ÁFA biztosítás mentességre? Aki a kettő éves tevékenysége alapján (Nemzeti Vámtörvény 57. §. (1) bekezdés) szerzi meg az ÁFA biztosítás alóli mentességi engedélyt, a 42-es eljárásban nem lesz mentes az ÁFA biztosítása alól?

q  A június 22.-én lejáró Szabadforgalomba helyezés és a Meghatározott célú felhasználási engedélyeinkmeghosszabbítását indítványozhatom 2016 május 1 előtt is a most érvényben lévő szabályok alapján?

q  Összkezesség engedély esetén az AEO C engedély megléte mellett milyen egyéb kritériumnak kell megfelelnie a gazdálkodónak?

q  Az összkezességi engedélyhez kapcsolódó megosztás módosításának várhatóan mennyi lesz az átfutási ideje? Esetleg várható valamilyen informatikai fejlesztés hogy minél rövidebb idő alatt lehessen módosítani a különböző engedélyekhez kapcsolt garancia összegeket?

---

2.  Átmeneti megőrzés:

q  Az átmeneti megőrzési létesítményre vonatkozó engedélyek határozatlan ideig érvényesek, így ezek az engedélyek, az átmeneti rendelkezések értelmében, legkésőbb 2019. május 1-ig érvényben maradnak. A jelenlegi biztosítéknyújtás alóli mentesség megmarad ezeknél az engedélyeknél?

NGM válasz:

Az átmeneti megőrzési létesítmények biztosítéknyújtási kötelezettségét az UVK 148. cikk (2) bekezdés c) pontja mondja ki. Ez alól mentességet az UVK 89. cikk (7)-(8) bekezdése nem tartalmaz. Az UVK 95. cikke szerinti összkezesség a feltételeknek megfelelő gazdálkodók minden vámügyi tevékenységére átfogóan alkalmazható, és a 95. cikk (2) bekezdése alapján csökkentett összegű összkezességre adható engedély. Ez a VA 158. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 0%-ra is csökkenthető, de ehhez az UVK 95. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti feltételeket kell teljesíteni és vámhatósági engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Az UVK fenti követelményrendszerének alkalmazása alól átmeneti időre eltérés biztosítható a jelenlegi engedélyek újraértékeléséig, illetve határozott idejű engedélyek esetén a lejáratig, de legfeljebb 2019. május 1-ig tartó átmeneti időszakra az FJA 250-254. cikkei határozzák meg.

A jelenleg biztosítékmentességgel kiadott átmeneti megőrzési raktárak üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedélyek folytatólagosan hatályban maradását az újraértékelésig a Vámkódex Bizottság 2015. november 5-6. közötti 40. ülésének jegyzőkönyve és az Európai Bizottság „Belépési és Import alakiságok” c. iránymutatás tervezetének „D” rész 2.1. pontja is megerősíti.

q  A vám elé állítást követően a vámjogi sors rendezéséig legfeljebb egy napig átmeneti megőrzés alatt álló áruk (átmeneti megőrzési létesítménytől eltérő helyen tárolt áruk) esetében megmarad a külön engedély alóli, illetve a biztosítéknyújtás alóli mentesség?

q  Milyen módok kell biztosítani a garanciát az ÁMR-hez?

NGM válasz:

Az egynapos átmeneti megőrzés tekintetében a 2016. május 1-jétől alkalmazandó jogszabályok a következő egyszerűsítéseket tartalmazzák. Az 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (a továbbiakban: FJA) 115. cikk (2) bekezdése szerint az átmeneti megőrzési létesítménytől eltérő helyet jóváhagyhatják az áru átmeneti megőrzésére, a következő feltételek teljesülése esetén:

a) a Vámkódex 148. cikke (2) és (3) bekezdésében, valamint a 117. cikkben meghatározott  követelmények teljesülnek;

b) az árukat vámeljárásra jelentik be a vám elé állításukat követő napon, kivéve, ha a vámhatóságok kérik az áruk vizsgálatát a Vámkódex 140. cikke (2) bekezdésével összhangban.

Tehát az egy napnál rövidebb átmeneti megőrzés esetén raktárengedély nem szükséges, azonban az árut a vámhatóság által jóváhagyott helyen kell tárolni (például engedélyezett címzett telephelye). Ehhez kapcsolódóan pedig a biztosítéknyújtás alóli mentesség szintén megmarad.

q  Hogyan történjen a vámbiztosíték összegének meghatározása és a szükséges keret lekötése, ha az átmeneti megőrzésbe vételre számla hiányában kerül sor, és a szállítmányozó a rendelkezésre álló adatok / okmányok alapján nem tudja megállapítani az áru valós értékét? Ki és milyen adatok alapján dönt ebben az esetben?

q  Mennyi időn belül kell elbírálnia a vámhivatalnak az átmeneti megőrzési árunyilatkozatot? Az átmeneti megőrzési árunyilatkozat benyújtása az AIS-ben történik? Az átmeneti megőrzési árunyilatkozatot ki nyújthatja be 0-24 órában? Hogyan kapcsolható az engedélyezett címzett által végzett vám elé állításhoz az átmeneti megőrzési árunyilatkozat?

q  Amennyiben az érvényes biztosítékmentes átmeneti megőrzési raktár engedélyen belül kérik kiterjeszteni az engedély 0501 után másik telephelyre/raktárhelyiségre, úgy az már „újraértékelést” von maga után, azaz azzal megszűnhet az átmeneti megőrzési raktár biztosítékmentessége?

q  Átmeneti Megőrzési raktár áthelyezés:
AEO C feltétel esetén a nemzeti árutovábbítás kiváltható az Átmeneti megőrzési raktár áthelyezéssel.

q  Ebben az esetben kinek kell biztosítékot nyújtani (feladó/címzett), Jelenleg papír alapon működik az Átmeneti megőrzés áthelyezés.

q  Május 1 után mi lesz az eljárási rend?

q  Papír alapon vagy elektronikusan lesz indítványozható az áthelyezés? Vagy nyilvántartásba vétel elégséges az Átmeneti megőrzési raktárak közötti árumozgásra?

---

3. Állandó vámkezelési megbízás:

A nemzeti Vámtörvény tervezetének 18. §. (1) bekezdés szerint:

„A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás is adható. Az állandó meghatalmazás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatványon jelenti be.”

q  A jogszabály tervezet a vámhatóság alatt rendszeresített forma nyomtatvány alatt az EGYKE-t érti?

q  Amennyiben az előző kérdésre a válasz igen, akkor miként kezelhető az a helyzet, amikor egy gazdálkodó több képviselő részére ad állandó megbízást? Mindegyikre külön EGYKE-t kell kiállítani?

NGM válasz:

Az állandó vámjogi képviselet bejelentésének lehetőségét (ld.: az újVAM tvjav. 18. §) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. § (5) bekezdése mintájára alakítottuk ki, azzal a céllal, hogy a tartósan, hosszútávra szóló megbízási szerződések alapján vállalt állandó vámjogi képviseleti minőséget a vámhatóságnak be lehessen jelenteni az ügyletenkénti igazolások adminisztrációs terhének csökkentésére. A jogszabályhely az állandó képviselet alkalmazására lehetőséget teremt, és nem kötelezettséget állapít meg. A bejelentés alakiságára vonatkozóan a vámhatósággal még egyeztetés zajlik, erről a későbbiekben várható pontos tájékoztatás.

 

q  Ebben az esetben előfordulhat, hogy egy utólagos ellenőrzése (különösen az átfogó ellenőrzésnél) során olyan képviselő kap felszólítást a NAV-tól, aki nem minden vámkezelésnél működött közre. Viszont amennyiben egy képviselő részére kézbesítik a felszólítást, úgy az érvényes valamennyi képviselőre, így azokra is, akik meg sem kapták a felszólítást. Adóágnál ez így működik, a vám oldalon ez még élesebb is lehet, mert akár még azonos típusú vámeljárásokra (kivitel) a gazdálkodó más-más képviselő számára ad állandó megbízást. Előfordul, hogy egyik képviselő a kiviteleket intézi, míg egy másik a szabadforgalma bocsátást. Sőt az is előfordul, hogy egy gazdálkodó kettő állandó meghatalmazást a képviselőnek, pl. egyiket közvetettre a kiviteli eljárásra, a másikat közvetlenre a szabadforgalomba bocsátásra.

---

4. Engedélyezett címzetti, engedélyezett feladói bélyegzők:

Nem az UVK-hoz, hanem a NAV átalakításához kapcsolódó kérdés. Javasoljuk, hogy a NAV Központi Irányítás adjon ki egységes útmutatót, pontosan milyen formában kell feltüntetni az Igazgatóság megnevezését.

Igazgatóságonkénti variációk:

q  rövidítve: NAV

q  teljesen kiírva: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

q  az igazgatóság neve, város, pl: Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság, Budapest

q  az igazgatóság neve és új címe Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság, Budapest 1096 Budapest Haller u. 3-5

NGM válasz:

A különleges bélyegzők különbözőségének megszüntetésére vonatkozó javaslat a vámhatóság intézkedését igényli, nem szabályozási kérdés.

---

5. Képviselet – Vámügynökség:

A nemzeti Vámtörvény tervezet 123. §. (8) bekezdése szerint:

„E törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek e törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.”

q  A jelenlegi vámügynöki engedélyek meddig maradhatnak hatályban és azok mire jogosítanak fel?

q  2016. május 1-től képviselőként csak vámügynök járhat el?

NGM válasz:

A jelenlegi vámügynöki engedélyek tekintetében az új VAM tv. 121. § (7) bekezdésének szövege módosító indítvánnyal változott, az elfogadott szöveg szerint „az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek az újraértékelésükig hatálybanmaradnak, de a 117. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételre csak az újraértékelést követően kerülhet sor.”

Az új nemzeti vámtörvényben a jelenlegi vámügynökség csak az elnevezésében marad meg, a régi feltételrendszer a régi törvény hatályon kívül helyezésével teljesen megszűnik, az új törvény ezen elnevezéssel egy teljesen új feltételrendszer szerinti engedélyt tartalmaz. A vámügynöki engedélyek léte jelenleg a vámügyi tevékenységek vitele tekintetében sehol sem alkalmazandók feltételként, ugyanakkor gazdálkodói jelzésre a határátkelőhelyeken végzett vámügynökségek elhelyezésének – a határátkelőhelyek üzemeltetőivel fennálló bérleti szerződések alapján fennálló – folyamatossága érdekében nem kerültek törlésre a jelenlegi engedélyek. Az új feltételek szerinti nyilvántartásba vételi rezsim egyértelmű jogalkalmazása érdekében viszont egyértelművé akartuk tenni, hogy a jelenlegi vámügynökségek nem kerülnek be automatikusan az új nyilvántartásba.

Mivel a jelenleg teljesen liberalizált nemzeti képviseleti szabályozást felváltó, a vámtanácsadók és vámügynökök általi szakmai képzettségen alapuló és regisztrációhoz kötött új képviseleti rendszer majd csak 2019. május 1-el lép hatályba, az a cél, hogy az elkövetkező 3 évben az új törvény szerinti vámtanácsadók és vámügynökök nyilvántartásai „feltöltődjenek”, így a vámügynöki nyilvántartásba vétel ezen időponttól lesz majd a vámügyi tevékenységek végezhetőségére hatással.

q  A vámügynöki tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet a területileg illetékes megyei adó- és vámigazgatóságoknál kell, ill. lehet előterjeszteni pl.: 2016. május 02.-tól vagy esetlegesen korábban?

NGM válasz:

A vámügynöki nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmeket a területileg illetékes vámszervnek kell majd benyújtani, amelyet a NAV szervek hatáskörére és illetékességére vonatkozó 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet folyamatban lévő módosítása szerint várhatóan a kérelmező székhelye szerinti illetékesség határoz meg.

q  Büntetlen előéletű természetes személy – Erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni (mert konkrétan nincs részletezve ez a feltétel sem)?

NGM válasz:

Igen, a büntetlen előélet igazolására az erkölcsi bizonyítvány szolgál.

q  Gyakorlati jellegű szakértelem igazolásához milyen dokumentumok szükségesek /pl.: bizonyítvány(ok), munkaszerződés(ek), stb./?

NGM válasz:

A gyakorlati jellegű szakértelem igazolásáról lesznek részletszabályok a jelenlegi 15/2005. (IV.5.) PM rendeletet felváltó új NGM rendeletben, amely jelenleg belső egyeztetés alatt áll, várhatóan 2016. április közepén írják alá.

q  Cég tagjaként, alkalmazottjaként kívánom felvetetni magam a vámügynöki nyilvántartásba, hogy a Kft. vámügynöki tevékenységet folytathasson. Kötelező-e így a 117.§ (2) bek. d) pont szerinti „egyéni vállalkozói tevékenység regisztrálása, ill. bejelentése” mint a cég tagja, alkalmazottja?

NGM válasz:

Nem. Nem tudom mikori változatot olvasott, mert ez a szövegrész a benyújtást követően módosító indítvánnyal pontosításra került. Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó d) pont törlésre került, a cég alkalmazottjaként az adóazonosító jelét jelenti be. Az egyéni vállalkozói lét csak akkor érdekes, ha a tevékenységet maga a nyilvántartásba vett természetes személy végzi, mert ezt az üzleti tevékenységet csak egyéni vállalkozóként teheti meg természetes személy, ilyen esetben a nyilvántartás nem az adóazonosító jelét, hanem az adószámát tartalmazza majd.

q  Vámtanácsadó/Vámügynöki szakmai továbbképzési kötelezettség alatt pontosan mit lehet/kell érteni (milyen időszakonként kötelező? milyen szervezet által elfogadott a továbbképzés? stb.)?

NGM válasz:

A továbbképzési kötelezettségre is külön rendelet készül, amely jelenleg belső egyeztetés alatt áll, várhatóan azt is 2016. április közepén fogja aláírni a miniszter

q  „Vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga” kinek/mihez kötelező és mikortól, milyen feltételekkel érhető el ez a képzés?

NGM válasz: 

A vámügynöki és vámtanácsadói cím megszerzésének egyik feltétele lesz a szakmai tudás igazolása. Ezt a vámtanácsadó csak a hatósági vizsga letételével igazolhatja (mivel ez a kör az elméleti szaktanácsadással, jogorvoslattal, tevékenységi engedélyezéssel járó feladatoknál is eljárhat képviselőként), a vámügynökök (akik a gyakorlati vámkezelésekre vonatkozó képviseletre szakosodnak) számára a vámszakmai ismeretek feltétel teljesítése vagy a gyakorlati szakértelem igazolásával, vagy a képzés és vizsga útján igazolható (magyarul, aki nem tud 3 éves gyakorlatot még igazolni, az hatósági  képzés útján is igazolhatja a szakismeretét).

A hatósági képzésre is lesz külön rendelet, a továbbképzéses rendelettel együtt halad, jelenleg belső egyeztetésen van és  várhatóan azt is 2016. április közepén fogja aláírni a miniszter.  A hatósági képzéseket a vámügyintézői OKJ-s képzéseket tartó oktatási intézmények vagy a vámszakmai szövetségek végezhetik (akik képző szervek akarnak lenni a miniszter által vezetett nyilvántartásba kell bekerülniük), a miniszter által meghatározott képzési követelményeknek megfelelően, és a NAV végzi a képzések ellenőrzését.

Ezek vélhetően 2016. május 1-je után indulnak, amint a nyilvántartási eljárások és a szakmai követelmények meghatározása elkészül. Erről a minisztérium honlapján és a szervezetek saját honlapjain is lesznek hirdetmények.

q  Milyen határidőig teljesíthetőek ezek a feltételek, hogy „zavartalanul” lehessen folytatni a vámügynöki tevékenységet? Esetleges átmeneti időszak idő-intervalluma?

NGM válasz: 

A jelenlegi tevékenységet teljesen zavartalanul folytathatják tovább 2019. május 1-ig, mivel a vámügynöki tevékenységi engedély megléte jelenleg nem feltétele semmilyen vámügyi tevékenységi engedélynek és a vámjogi képviseleti megbízások ellátásának sem. A jelenlegi vámügynöki engedélyek az új feltételek szerinti új engedélyek kiadásáig egyébként érvényben maradnak (de úgysem ezeken múlik a vámügyi tevékenység), viszont a miniszteri nyilvántartásba bekerülni csak az új feltételek szerinti bejegyzési kérelem elbírálásával lehet (azaz a régi engedélyekkel nem). A miniszteri nyilvántartások „feltöltésére” mind a vámtanácsadók, mind a vámügynökök esetében 3 év lesz, mivel vámjogi képviseleti tevékenység ilyen nyilvántartásban lévőkre korlátozása 2019. május 1-től lesz hatályos (ezek a nemzeti vámjogi képviseletre vonatkozó részek 2019. május 1-től lépnek hatályba a törvényben!!).

A fentiek alapján a részletszabályokra vonatkozóan még sok információ születik a közeljövőben, a rendeletek tervezetei az NGM honlapján olvashatók lesznek a tárcakörözés alatt és a szövetségek útján észrevételeket is küldhetnek. A jelenlegi tevékenységek folyamatossága biztosított, a nemzeti képviseleti szabályok előírása csak 2019. május 1-től lesz hatályos. A szakmai ismeretek igazolására vonatkozó feltételek a nyilvántartásba vételhez kell teljesíteni és az a cél, hogy ez a vámügynöki/vámtanácsadói miniszteri nyilvántartás az elkövetkező 3 év alatt feltöltődjön mindazokkal, akik majd 2019. május 1-től vámjogi képviselőként akarnak eljárni, akár elméleti/gyakorlati vámtanácsadóként, akár gyakorlati vámügynökként teszik ezt.

q  A nemzeti Vámtörvény tervezetének 18. §. (1) bek. szerint:

„(1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás is adható. Az állandó meghatalmazás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatványon jelenti be.”  Ez az EGYKE nyomtatvány?

q  Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE adatlap) kitöltése:
A helyi NAV értelmezése szerint mind a két fél (gazdálkodó szervezet és annak vámügynöke is) benyújthatja az EGYKE adatlapot.

A kitöltési útmutatóban ez szerepel:  "... az adóhatóság előtti eljárásban akkor
érvényes, ha azt az adózó vagy a képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be...."

q  Megnéztük magát a nyomtatványt is, az alapján viszont úgy értelmezzük, hogy az EGYKE adatlapot a képviselő tudja kitölteni, aláírni és beadni, megjelölve rajta a képviselt adózót. Vajon mi lenne a megfelelő gyakorlat, illetve mikortól kötelező ennek az adatlapnak a benyújtása?

q  A helyi NAV szerint nem a magánszemélyek adószámát kell feltüntetni, hanem a 2 jogi személy (gazdálkodó és vámügynök) adószámát. Ebben az esetben viszont hogyan különítjük el, hogy adott cég alkalmazottja konkrétan milyen vám- vagy adóügyekben intézkedhet?

q  A korábban leadott meghatalmazások érvényüket vesztik az EGYKE beadásával egy időben, vagy azokat hivatalosan is vissza kell vonni?

q  Ha a gazdálkodó cégnél (2000 fő) nem az ügyvezető igazgató képviseli a céget a NAV előtt, hanem bizonyos kollégák írják alá a kérelmeket, akkor az eddig meghatalmazások helyett a kollégákra is ki kell állítani az EGYKE adatlapot?

q  Olyan Európai Uniós gazdálkodó, akinek nincs magyarországi adószáma és Magyarországról export vámkezeléssel kíván megbízni minket közvetlen megbízás alapján, hogy szükséges-e a bejelentést megtenni, mivel a nyomtatvány kitöltő program úgy van megszerkesztve, hogy csak magyarországi adószámmal rendelkező céget lehet bejelenteni?

---

6. Árutovábbítási eljárások / garanciák alkalmazása:

A nemzeti Vámtörvény tervezet 123. §. (8) bekezdése szerint:

„E törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek e törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.”

q  Az NCTS árutovábbítási vámeljáráson túl lesz-e lehetőség 2016. május 1. követően is az ÁRUREG szerinti „nemzeti árutovábbítási” eljárás alkalmazására a címzett halasztott vagy tevékenységi engedélyéhez biztosított garancia alapján?

q  Azon esetekben, amikor az adott gazdálkodó legalább két eljárásban eltérő formában használ közteher biztosítást, fizetést  2016. május 1.-et követően az un. „  Összkezességi garancia „a jelenlegi TC33  garanciához hasonlóan feltételek teljesítésülése esetén akár garancia mentesen is megszerezhető lesz.

q  Szeretném kiváltani a halasztott engedélyünk bankgaranciáját összkezességgel. Mikor illetve milyen formában és kihez kell benyújtani? A KAVIG-hoz vagy a NAV Heves Megyei Adó-és Vámigazgatóságához?

q  Május 1.-t követően is lesz-e lehetőség az NCTS-ben érkező küldemények ÁRUREG-ben történő osztására, egyesítésére? 

---

 

7. Vámeljárások / vám elé állítás:

q  2016.Május 1.-et követően milyen eltérések / azonosságok mellett lesz használható a szabadforgalom számára végzett vámkezelés helyi egyszerűsített eljárás helyébe lépő un. „ Nyilvántartásba vétel” eljárás?

q  Szabad forgalom számára történő vámkezelés vámeljárásra benyújtható lesz-e elektronikusan a vámkezelési kérelem a küldemény tényleges megérkezését megelőzően? A benyújtott kérelmet a NAV fogadja-e elektronikusan, illetve feldolgozza-e annak érdekében, hogy a megérkező harmadik országos küldemény azonnal kiadható legyen?

q  Lesz-e lehetőség az un. elhanyagolható értékű 22 € alatti értékű küldemények, illetve a vámmentességi rendeletben meghatározott áruminták, reklám propagandaanyagok, 45 € alatti ellenszolgáltatás nélkül magánszemélytő magánszemélynek érkező küldemények gyűjtő árunyilatkozattal történő vámkezelésére?

q  Harmadik országos küldemény megérkezést megelőző vám elé állítására lesz-e lehetőség 2016, május 1. után?

q  Az AES, AIS, ÁRUREG, NCTS rendszer a jelenlegi formában fog működni 2016.05.01-től?

q  Közösségben nem letelepedett gazdálkodó exportja:

q  A kiviteli nyilatkozaton a 2. rovatban exportőrként kell-e feltüntetni a 3. országos gazdálkodót és az őt képviselőt a 14. rovatban, vagy a 2. rovatban a nyilatkozattevő lesz az „exportőr”? Mi a helyes okmánykitöltési szabály?

   NGM válasz:

A Bizottság megküldte a kivitelre vonatkozó iránymutatás tervezetét, amelyet a Vámfórum tagjainak is megküldtünk véleményezésre. Ennek „A” melléklete kifejezetten az exportőr fogalom változásával kapcsolatban ad részletes információkat. Egyelőre csak angol nyelven elérhető, elfogadása a közeljövőben várható, ezt követően végzik el a tagállami nyelvekre való fordítást.

A jelenlegi angol nyelvű szöveg a következő:

„A person who is not established in the customs territory of the Union must use indirect customs representation in order to export goods out of the EU. In this case the indirect representative acts as a declarant and is the holder of the export procedure. During the transitional period the name of the indirect representative should be put in the data field which provides information about the declarant. During the transitional period before the update and deployment of the relevant IT systems this is Box 14 of the export declaration. In Box 2 of the export declaration the name of the consignor of the goods should be provided. The text below refers only to Box 2 and Box 14.

In case of non-compliance with these rules and/or with rules governing customs debt,

prohibitions and restrictions or other requirements under the Union legislation, penalties and enforcement measures could be addressed to a person or entity established in the Union customs territory.”

Ennek nem hivatalos magyar nyelvű fordítása:

„Az unió területén nem letelepedett személynek közvetett képviselőt kell igénybe vennie az EU-ból való kivitel érdekében. Közvetett képviselet esetében a képviselő jár el nyilatkozattevőként, és ő lesz az exporteljárás jogosultja. Az átmeneti időszakban a közvetett képviselő nevét kell azon rovatba írni, amely a nyilatkozattevőre vonatkozó adatokat tartalmazza. Az átmeneti időszakban a releváns IT rendszerek aktualizálásáig és kifejlesztéséig ez a 14. rovat a kiviteli árunyilatkozaton. A kiviteli árunyilatkozat 2. rovatába a feladót kell megadni. Az alábbi szöveg csak a 2. és 14. rovatra vonatkozik.

 

A fenti rendelkezéseknek és/vagy a vámtartozásra, tilalmakra és korlátozásokra vonatkozórendelkezések vagy egyéb uniós szabályokban megfogalmazott követelményekre vonatkozó szabályoknak való nem megfelelés miatt büntetések és beszedési intézkedések foganatosíthatók az unió területén belül letelepedett személlyel vagy entitással szemben.”

q  Változik-e a fent említett 3. országos gazdálkodó export levonási joga?

   NGM válasz:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a kérdésben említett fogalmakat – exportőr, illetve kiviteli nyilatkozatot adó – nem alkalmazza. Az áfa-rendszerében annak, hogy ki kéri a termék kiléptetését, nincs jelentősége. Az Áfa tv. 121.§-ának b) pontja értelmében az adólevonási jog a termékértékesítő adóalanyt illeti meg, aki/amely a terméket, szolgáltatást a 98-117. §-ok szerinti adómentes termékértékesítése érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Az a körülmény tehát, hogy az új szabályozás értelmében az exportőr és a kiviteli nyilatkozatot adó fogalma elválik, a Közösség területén nem letelepedett, export értékesítést teljesítő adóalany adólevonási jogát nem befolyásolja.

Általánosságban szükséges megemlíteni, hogy a harmadik országba értékesítő adóalanynak az Áfa tv. 26. §-a alapján belföldön teljesülő termékértékesítése miatt Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, azaz adószámot kell kérnie. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdése kimondja, hogy „abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van harmadik államban, pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

q  Exportőrnek minősül-e a FJA 1. cikk 19. pont a) pont szerint az a 3. országos Mo.-n „csak” Áfa regisztrációval rendelkező gazdálkodó?

q  amennyiben a gazdálkodó rendelkezik olyan engedéllyel mely az újraértékelésig, de legfeljebb 20190501-ig érvényes (pl. aktív feldolgozás, átmeneti megőrzés), mi a helyzet abban az esetben, ha 20160501 után „hozzá kell nyúlni” az engedélyhez (pl. aktív esetében új terméket / cikkszámot / vámtarifaszámot kell felvenni, megváltozik az ügyvezető személye, vagy az átmeneti megőrzési raktár esetében új raktárhelyiséget kell engedélyezni, garancia összeg módosítása?

q  Amennyiben valaki jelenleg vámvisszatérítés típusú aktív feldolgozási engedéllyel rendelkezik, milyen eljárásban részesül 0501 után? A „visszatérítéses” rendszerben dolgozik az engedély újraértékeléséig (az UVK-ban már nem létezik), vagy 0501 után kérelmezett aktív feldolgozások során a régi engedély alapján, de már csak az UVK szabályai szerint (felfüggesztő) eljárást kérhet? A NAV az engedélyt „hivatalból” módosítja, vagy az ügyfélnek kell kérnie? Az ügyfélnek az első 0501 utáni beérkezés során vámbiztosítékot kell nyújtania?

q  Aktív feldolgozási eljárásban - engedély alapján - továbbra is lesz-e lehetőség arra, hogy részmunkafolyamatok elvégzésére a feldolgozás alatt lévő árut 3. országba szállítsák ki? Erre az eljárásra ugye nem kell passzív feldolgozási eljárási engedélyt kérnem?

q Május 1 után az aktív feldolgozás engedélyes amennyiben a végtermék vámtétele 0% és rendelkezik Import ÁFA Önadózási engedéllyel nem kell Kiegészítő Árunyilatkozatot benyújtani. Amennyiben nem rendelkezik Import ÁFA Önadózási engedéllyel akkor ún. adónyilatkozatot kell benyújtania a gazdálkodónak. 

q  Milyen adattartalommal?

q  Milyen formában?

q  CDPS rendszeren keresztül?

q  Cégünk rendelkezik érvényes vámfelügyelet melletti feldolgozás (VMF) engedéllyel, mely érvényessége 2016.05.01 után jár le (az UVK Tanácsi rendelet erejénél fogva). A Bizottság (EU) 2015/2446 Felhatalmazáson Alapuló Rendelete 251. cikk, 254. cikk és a 90. mellékletben foglaltaknak megfelelően kívánjuk a meglévő engedélyünket 2016. május 1 után is használni aktív feldolgozás eljárásra

q  Új termékek és alapanyagok (cikkszámok, illetve tarifaszámok) felvételére van-e lehetőség 2016.05.01 után is a meglévő VMF engedélyünkbe, vagy ahhoz hogy 2016 május 1. után - az addig a VMF engedélyünkben nem szereplő - új alapanyagokat, illetve termékeket aktív feldolgozás eljárás alá vonjunk, már kérnünk kell az UVK szerinti (új) aktív feldolgozás engedélyt? 

q  Kiegészíthető-e az érvényben maradó VMF engedély 2016. május 1. után új cikkszámokkal, illetve tarifaszámokkal, vagy már ez is érdemi módosításnak minősül és az engedély újraértékelésre kerül?

q  Jelenleg érvényben lévő Szabadforgalomba helyezés és a Meghatározott célú felhasználási engedélyeink 2016 június 22-én lejár.

q  az engedélyek meghosszabbítását indítványozhatom 2016 május 1 előtt is a most érvényben lévő szabályok alapján? Amennyiben az engedélyezési eljárás elhúzódik és az engedély meghosszabbítás május 01 után kerül kiadásra, azt milyen formában fogja kiadni a hatóság? Pl. a jelenlegi engedélyszám alatt és meghosszabbítva 1 évvel?

q   Ha a jelenlegi formában kerül meghosszabbításra az engedély, akkor az AEOC tanúsítványunk alapján 2016 május 1 után sem szükséges a bankgarancia említett engedélyek vámbiztosítékaként?

q  Abban az esetben, ha a gazdálkodó rendelkezik pl. szabd forgalomba bocsátás és Nyilvántartásban vételi engedéllyel, a Kiegészítő Árunyilatkozaton mind két engedélyszámot meg kell majd adni? Felkészült erre a CDPS rendszer illetve a Szoftverházak?

q  Összkezességi engedély esetében, ha a gazdálkodó rendelkezik Nyilvántartásba vételi engedéllyel és Normál eljárásban is indít vámeljárást, az Összkezesség mögötti bankgaranciát hogyan fogja kezelni a vámhatóság rendszere?

q  Május 1 után indított utólagos ellenőrzés során -amely a május 1 előtti időszakra vonatkozik-milyen szabályok alapján fog eljárni a vámhatóság? Pl. Vámhiány esetén milyen %-os bírság kerül kiszabásra?

q  A jelenlegi vámfelügyelet melletti feldolgozás átalakul aktív feldolgozás vámfelfüggesztő vámeljárássá. A vámfelügyelet melletti feldolgozás által eddig biztosított kedvezmény (késztermék vámtételének alkalmazása) megmarad-e az engedélyek újraértékelését követően is?

q  91xx és 41xx eljáráskódok használata

q  Ha egy termék 2016. május 1-ét követően aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás alá vont alapanyagból, valamint május 1-ét megelőzően aktív vámvisszatérítéses eljárás alá vont alapanyagból épül össze,  a termék exportálása milyen eljáráskóddal történhet?

q  Ez esetben a termék  3151-es eljáráskóddal vámkezelendő?

q   Ez esetben kell-e az árunyilatkozaton valamilyen formában feltüntetni, hogy abba beépült vám visszatérítéses és felfüggesztéses eljárás alá vont áru?

q  Ez esetben kétféle elszámolást kell majd a gazdálkodónak leadni? Egyet a vámvisszatérítés igénylésére vonatkozóan, másikat már az aktív feldolgozásra vonatkozóan?

q  Milyen esetekben szükséges előzményként alkalmazni a 41-es és 91-es eljáráskódot?

q  Pl. 2016. 05.01 előtt 91xx-es eljáráskóddal vámkezelt áru szabad forgalomba bocsátása május 1-át követően 4091 vagy 4051-es eljáráskóddal történhet?

q  Kettős felhasználású termék exportja

Logisztikai szolgáltató - jellemzően raktároz- Uniós árut és nem Uniós árut egyaránt ugyanazon raktárhelységben és ugyanazon megbízónak. A nem Uniós árut vámraktárba kerül betárolásra és a vevői igény határozza meg a következő vámeljárást (szabad forgalomba bocsátásra, árutovábbítás). Az uniós áru is kerülhet kiviteli vámeljárás alá. A megbízó ÁFA regisztrációval rendelkezik, de telephellyel nem. Export ügyletek esetében közvetlen képviselőt alkalmaz.

Kérdés: Május 1-et követően az ügyletben ki minősül exportőrnek?

Ugyanezen példánál maradva a megbízó rendelkezik Kettős felhasználás termékek exportjához kapcsolódó engedéllyel (MKEH engedély). A megbízott jelenleg Egyszerűsített kivitelre vonatkozó engedély alapján, mint közvetlen a jövőben, mint közvetett képviselő fog eljárni.

Kérdés: Amennyiben a közösségben nem letelepedett, de ÁFA regisztrációval rendelkező gazdálkodó nem minősülhet exportőrnek a CDPS rendszer tudja értelmezni az a kettőséget, hogy a 2-es rovatban szereplő exportőr (képviselő) nem rendelkezik kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó engedéllyel? Viszont hivatkozik olyan engedélyre (megbízó) ami nem rá vonatkozik. Mi a helyes eljárás?

q  Aktív feldolgozás INF 1 adatlap

Jelenlegi terminológia szerint az aktív feldolgozás végterméke árutovábbítással beszállításra kerül a logisztikai szolgáltató telephelyére. Az érkeztetést vagy vámraktári betár/kitárt követően kerül helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra a nem közösségi áru figyelembe véve az INF 1 okmány adattartamát.  Az áru birtokosa ebben az esetben is a közösségben nem letelepedett, de ÁFA regisztrációval rendelkező megbízó.

Kérdés: Május 1-et követően változik a fenti eljárás? Ha igen, akkor hogyan?

---

8. Jogalkotási kérdések:

q  Uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény jelenlegi státusza, mikor várható az elfogadása illetve a kihirdetése?

q  PM rendeletet helyébe lépő NGM rendelet jelenlegi státusza, mikor várható az elfogadása illetve a kihirdetése?

q  Átmeneti Delegált Aktus jelenlegi státusza, mikor várható az elfogadása illetve a kihirdetése?

q  Elérhető-e akár az unió hivatalos honlapján, akár más forrásból olyan „fordítókulcs”, ahol a korábbi/jelenleg hatályos közösségi vámkódex és végrehajtási rendelete és a fenti új szabályok egységes szerkezetű formában össze vannak hasonlítva, egymás mellé vannak helyezve. Ez jelentős mértékben megkönnyítené a változások áttekintését és a felkészülést az új szabályok alkalmazására.

---

9. Egyéb:

q  Fizetési határidő (nem kimondottan UVK-s kérdés)

Jelenlegi és jövőbeni szabályozás szerint Normál eljárásban a határozat közlésétől számított 10. nap kerül meghatározásra, mint fizetési határidő. Ami  a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági számlán történő jóváírás napját tekinti Vámhatóság megfizetésnek. Az ügyfél az utalást elküldte, a terhelés a folyószámláján azonnal megtörténik és kb. 1 óra utalási időn belül a Államkincstár vámbevételi számlaszámára kerül a befizetés - figyelembe véve a banki utalási nyitvatartási időt és, hogy helyes  adatokkal történő utalás-

Kérdés: Honnan tudja, tudhatja utalást teljesítő ügyfél, hogy mikor történik az adott számlára utalt összeg jóváírása?. Mennyi nappal a 10. nap előtt kerüljön kezdeményezésre utalás, hogy ne essen késedelme importőr?

q  T5 dokumentum megszűnése

Az UVK szerint 2016. május 1-től a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során kiállított T5 ellenőrző dokumentum megszűnik.

Jelenleg a gazdálkodó rendelkezik ú.n. 'Engedélyezett feladó T5 eljárásban' engedéllyel.

Kérdés: 2016. május 1 után ez az engedély hogyan fog működni?

Ügyfél tájékoztatón elhangzott NAV válasz: Valóban megszűnik a T5 dokumentum. Nem kell külön engedély vagy külön vám-árunyilatkozat az átruházás kapcsán, a feltételeket az adott engedélyben kell meghatározni.

q  2016. januárban közösségi beszállító által kiadott Hosszú távú Beszállító nyilatkozatok 2016. december 31-ig érvényesek. Továbbra is alkalmazhatók vagy a megváltozott jogszabályra történő hivatkozással módosított Hosszú távú Beszállítói nyilatkozatot kell bekérni a beszállítótól?

q  Az ATA egyezmény szerinti vámkezelések esetében várható-e változás? Pl. Hogyan történik a Május 1 előtt ATA fedezete mellett kiszállított termék május 1 utáni vissza hozatala?