2020. november 28. szombat | Belépés

Ki lehet exportőr a kettős felhasználású termékek esetében?

Tisztelt Tagjaink! Kedves Kollégák!

Az új uniós vámjogi szabályozásra való felkészülésünk során több tagvállalatunk jelezte azt a várható hatósági jogalkalmazási nehézséget, hogy a kettős felhasználású termékek exportengedélyezésekor a Magyar Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatal (MKEH) a letelepedés helye szerinti illetékességgel kiadja az exportengedélyt olyan harmadik országos gazdálkodók kérelme esetén is, amelyek csak áfa-regisztrációval rendelkeznek Magyarországon. Ezzel szemben az új uniós vámjogi szabályozás szerinti exportőri pozícióhoz a vámhatóságok a letelepedettséget az Uniós Vámkódex 5. cikk 31. pontja alapján a székhely, a központi ügyintézés helye, vagy állandó üzleti telephely létéhez kötik. Így kettős felhasználású termékek exportját végző, a csak áfa-regisztrációval rendelkező harmadik országos gazdálkodók a vámjog tekintetében nem válnak exportőrré, a kivitelre vonatkozó bizottsági iránymutatás alapján ilyen jellegű vámjogi exportügyletekben az Európai Unióban letelepedett közvetett képviselő tölti be az exportőr szerepét, aki azonban nem rendelkezik (nem rendelkezhet) külkereskedelmi exportengedéllyel.

A probléma megoldása érdekében Szövetségünk képviselői több alkalommal egyeztettek a vámhatóság, az MKEH és az NGM képviselőivel, s a kivitelre vonatkozó iránymutatás tekintetében ezen egyeztetések nyomán a minisztérium felvette a kapcsolatot az Európai Bizottsággal is.

Az exportengedélyezés és a vámjogi kiviteli eljárási alakiságok összehangolása hosszú távon azzal érhető el, ha a kivitelhez előírt kereskedelmi engedélyezés illetékességi szabályai is a székhely, központi ügyintézés helye, vagy az állandó üzleti telephely szerint alakulnak, így harmadik országban letelepedett gazdálkodók áfa-regisztráció érdekében tett adóhatósági bejelentkezése nem lesz majd elegendő. Ennek megvalósítása azonban csak akkor lesz versenysemleges és akkor nem okoz torzulást az exportügyletek megvalósításában, ha az egész unió területén egységes gyakorlattal, az ezt megalapozó egységes exportengedélyezési szabályozás alapján történik.

Az exportengedélyezési szabályozás és gyakorlat kialakulásáig rövid távú megoldást jelent az új uniós vámjogszabályok alkalmazására vonatkozóan átmeneti időszakot biztosító iránymutatás értelmezése a kivitel tárgykörében, amely a Bizottság és a vámhatóság által is elfogadott megoldást biztosít. Az iránymutatás „A” melléklete az exportőr fogalom értelmezésére vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelynek szövegét a magyar tagállami jelzés alapján a Bizottság a közelmúltban pontosította, s ennek – egyelőre angol nyelven elérhető – szövegét az alábbi linken találják:

http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_code/guidance_definition_exporter_en.pdf

Az iránymutatás „A” mellékletének 3. pontjában foglalt rendelkezései átmeneti jelleggel biztosítják a korábbi gyakorlatnak megfelelő rovatkitöltést a vám-árunyilatkozaton, azaz az exportőr megadására vonatkozó 2. rovatba a megbízó gazdálkodó nevét, címét és EORI-számát kell megadni, abban az esetben is, ha az harmadik országban letelepedett, s a nevében eljáró közvetett képviselő adatait a 14. rovatban kell feltüntetni. A szigorítás annyiban jelentkezik, hogy harmadik országban nem letelepedett exportőr esetén kötelező vámjogi képviselőt alkalmazni, amely csak közvetett képviselő lehet, akinek az unió területén letelepedett személynek kell lennie, s aki a kiviteli vámeljárás jogosultja lesz, ha az árukat kiviteli vámeljárásra jelentik be.

Az erre vonatkozó információkat a NAV felhívásban tette közzé, amelyet mellékletként csatoltunk.

 

Tolnainé dr.Tóth Veronika főtitkár

Megjelent: 1795 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 13 június 2016 13:19
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Vám - kiemelt témakörök