2020. március 30. hétfő | Belépés

Jövőre egyszerűbb lesz a csomagolásról szóló adatszolgáltatás, de unió szerte hadat üzentek a műanyag zacskóknak

Mint ahogyan az köztudomású szakmai körökben, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) alapján a csomagolás gyártó, fogalmazó, kereskedő, közvetítő, valamint a hulladékkezelő nyilvántartása alapján az adatokról adatot kell szolgáltassanak a tárgyévet követő év január 31. napjáig az országos környezetvédelmi hatóságnak.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(III.30.) Korm. rendelet 8. §-a alapján országos illetőségű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) 2016. december 31. napjával - az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény (Áht.) 11.§ (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján – jogutódlással megszűnt. Az OKTF általános jogutódja - két kivétellel – a Pest Megyei Kormányhivatal.

Az OKTF-nek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott igazgatási feladatai, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a szerinti hatósági feladatai tekintetében jogutód a Földművelésügyi Minisztérium.

Az OKTF-nek a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § d) és e) pontjában, valamint 12. § b) pontjában foglalt hatósági feladatai tekintetében jogutód a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM). [378/2016.(XII.2.) Korm. rendelet 22.§-a]

A Cskr.-t több ponton módosította 30/2017.(II.13.) Korm. rendelet, amely alapvetően két jó elkülöníthető részre tagolható. A módosítások egy része a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításról szóló, 2015. április 29-i 2015/720/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hazai jogrendbe illesztését hajtotta végre, a másik része pedig az adminisztráció csökkentése érdekében szüntette meg a látszólag párhuzamosnak tűnő adatszolgáltatási kötelezettséget.


I. A 94/62/EK irányelv módosításának hazai jogrendbe illesztése

A 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására azért került sor, mer a műanyag hordtasakok ugyan az irányelv értelmében csomagolásnak minősülnek, azonban az irányelv nem határoz meg külön intézkedéseket az ilyen hordtasakok felhasználására vonatkozóan.

Az irányelv bevezetője olyannyira szól minden európai polgárhoz, így a Kedves Olvasóhoz is, hogy azt érdemes szó szerint e cikkben is ismertetni.

 „A műanyag hordtasakok jelenlegi felhasználási szintje nagymértékű szemeteléshez vezet és az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezi, valamint várhatóan növekedni fog, ha nem lépünk fel ellene. A műanyag hordtasakokkal való szemetelés környezetszennyezést eredményez és súlyosbítja a víztestekben jelen lévő szemét széles körben elterjedt problémáját, amely világszerte fenyegeti a vízi ökoszisztémákat. Ezenkívül a műanyag hordtasakoknak a környezetben való felhalmozódása egyértelműen negatív hatást gyakorol egyes gazdasági tevékenységekre.

Az 50 mikronnál vékonyabb falú műanyag hordtasakokat (a továbbiakban: könnyű műanyag hordtasakok) – amelyek az Unióban felhasznált összes műanyag hordtasak túlnyomó többségét teszik ki – ritkábban használják újra, mint a vastagabb műanyag hordtasakokat. Következésképpen a könnyű műanyag hordtasakok gyorsabban válnak hulladékká, és könnyű súlyuk miatt nagyobb mértékben hozzájárulnak a szemeteléshez.

A könnyű műanyag hordtasakok jelenlegi újrahasznosítási arányai nagyon alacsonyak, és különböző gyakorlati és gazdasági nehézségek miatt nem valószínű, hogy ez a közeljövőben jelentős mértékűre növekedne.

A hulladékhierarchia szerint elsőbbséget élvez a megelőzés. A műanyag hordtasakok számos célra szolgálnak, és felhasználásuk a jövőben is folytatódni fog. Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges műanyag hordtasakok ne kerüljenek ki hulladékként a környezetbe, megfelelő intézkedéseket kell hozni, a fogyasztókat pedig tájékoztatni kell a hulladékkezelés megfelelő módjáról.

A műanyag hordtasakok felhasználásának szintje jelentős változatosságot mutat az Unióban, mivel különböznek a felhasználási szokások, eltérő mértékű a környezettudatosság, és nem egyformán hatékonyak a tagállamok szakpolitikai intézkedései. Egyes tagállamoknak jelentős mértékben sikerült csökkenteniük a műanyag hordtasakok felhasználásának szintjét; a hét legjobban teljesítő tagállamban az átlagos felhasználási szint az uniós átlagfelhasználásnak mindössze 20 %-át teszi ki.

A könnyű műanyag hordtasakok jelenlegi felhasználási szintjeire vonatkozó adatok rendelkezésre állása és pontossága eltér a tagállamok között. A felhasználásra vonatkozó pontos és összehasonlítható adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy fel lehessen mérni a felhasználás csökkentését célzó intézkedések hatékonyságát és egységes végrehajtási feltételeket lehessen biztosítani. Ennélfogva közös módszert kell kidolgozni a könnyű műanyag hordtasakok egy főre jutó éves felhasználásának kiszámítására abból a célból, hogy nyomon lehessen követni ezen hordtasakok felhasználásának csökkentésében tett előrelépést.

Magyarországon 2017. január elseje óta a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011.(XII.29.) Korm. rendelet módosításának eredményeként a műanyag hordtasakok első belföldi forgalomba hozóinak darab alapú mennyiségi adatokat is meg kell adniuk termékdíj bevallásukban a műanyag zacskók típusai alapján, így ettől kezdve pontos adataink lesznek az egy főre jutó felhasználásról.

Bebizonyosodott továbbá, hogy a fogyasztók tájékoztatása döntő fontosságú a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésére vonatkozóan kitűzött célok eléréséhez. Ezért intézményi szintű erőfeszítéseket kell tenni a műanyag hordtasakok környezeti hatásainak fokozottabb tudatosítása, és annak a jelenlegi felfogásnak a megszüntetése érdekében, miszerint a műanyag ártalmatlan és olcsó áru.

Annak érdekében, hogy előmozdítsák a könnyű műanyag hordtasakok átlagos felhasználási szintjének tartós csökkenését, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának jelentős mértékű csökkentésére, összhangban az Unió hulladékgazdálkodási politikájának általános célkitűzéseivel és a hulladékhierarchiával, amelyet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv határoz meg. Az ilyen felhasználás-csökkentési intézkedéseknek figyelembe kell venniük a műanyag hordtasakok felhasználásának az egyes tagállamokban tapasztalható jelenlegi szintjét és a már elért csökkenést, és nagyobb mértékű felhasználás esetén ambiciózusabb erőfeszítések szükségesek. A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén elért előrelépés figyelemmel kísérése érdekében szükséges, hogy a nemzeti hatóságok adatokat szolgáltassanak az ilyen hordtasakok felhasználásáról.

A tagállamok által meghozandó intézkedéseknek részét képezheti az olyan gazdasági eszközök használata, mint az árképzés, az adók és az illetékek, melyek különösen hatékonynak bizonyultak a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén, valamint a 94/62/EK irányelv 18. cikkétől eltérve bevezetett forgalomba hozatali korlátozások – például tilalmak – is, amennyiben ezek a korlátozások arányosak és megkülönböztetéstől mentesek.

Hazánkban a Ktdt. jelentős mértékű termékdíjtétellel (ma 1900 Ft/kg) terheli a műanyag bevásárló reklám táskát, amely a Cskr. fogalmi körében azonos terméket takar a műanyag hordtasakkal, a nagyon könnyű műanyag hordtasak kivételével.

Ezek az intézkedések változóak lehetnek a könnyű műanyag hordtasakok hasznosítása vagy ártalmatlanítása által gyakorolt környezeti hatástól, újrahasznosítási és komposztálási tulajdonságaiktól, tartósságuktól vagy e hordtasakok sajátos rendeltetési céljától, valamint lehetséges káros helyettesítési hatásaikra tekintettel.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy mentesítik az ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására szolgáló, 15 mikronnál kisebb falvastagságú műanyag hordtasakokat (a továbbiakban: nagyon könnyű műanyag hordtasakok), amennyiben azok használata higiéniai célokból szükséges vagy segít megelőzni az élelmiszer pazarlását.

A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának tartós csökkentése érdekében a 94/62/EK irányelv értelmében hozott intézkedések nyomán keletkező bevételeket a tagállamok szabadon használhatják fel.

Az általában a fogyasztók tudatosságának a növelését célzó programok és a gyermekeket célzó oktatási programok fontos szerepet játszhatnak a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésében.

A „Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei. Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei” elnevezésű EN13432 európai szabvány meghatározza azokat a jellemzőket, amelyekkel valamely anyagnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy komposztálhatónak számítson, azaz szerves hulladékot hasznosító folyamattal komposztálás és anaerob lebontás révén újrahasznosítható legyen. A Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki külön szabványt a házilag komposztálható csomagolásra vonatkozóan.

Fontos biztosítani, hogy a biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyag hordtasakokat jelölő címkéket vagy jelzéseket Unió-szerte elismerjék.

A gyártók bizonyos műanyag hordtasakokat „oxidatív biológiai úton lebomlóként” vagy „oxidatív úton lebomlóként” tüntetnek fel. Az ilyen hordtasakok esetében adalékanyagokat adnak hagyományos műanyagokhoz. Ezen adalékanyagok jelenléte miatt a műanyag idővel kis részecskékre bomlik le, amelyek megmaradnak a környezetben. Ezért megtévesztő lehet az ilyen hordtasakokat a „biológiailag lebomló” megjelöléssel illetni, mivel ezek nem jelenthetnek megoldást a szemetelés problémájára, hanem épp ellenkezőleg, még fokozzák is azt. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az oxidatív úton lebomló műanyag hordtasakok használatának a környezetre gyakorolt hatását, és olyan jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelynek adott esetben az ezek felhasználását korlátozó vagy káros hatását csökkentő intézkedéseket is tartalmaznia kell.

A műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében a tagállamok által meghozandó intézkedéseknek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának tartós csökkenéséhez kell vezetniük, és nem eredményezhetik a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését.

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Bizottságnak az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről szóló közleménnyel, és várhatóan hozzájárulnak a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnekmegfelelően végrehajtott, a tengereket szennyező szemetelés elleni fellépésekhez.”

A módosítása a fentiek alapján átülteti a Cskr.-be a könnyű műanyag zacskó, a műanyag, a műanyag zacskó, a nagyon könnyű műanyag zacskó, az oxidatív úton aprózódó műanyag zacskó fogalom-meghatározásokat és kimondja, hogy a nagyon könnyű műanyag zacskó kivételével ezek a műanyag zacskók a Ktdt.-ben a műanyag bevásárló reklám táska fogalom alá értendők, vagyis ezen műanyag zacskókat 1900 Ft/kg termékdíjtétel terheli.


II. Adminisztráció-csökkentés

A módosítást megelőzően valamennyi csomagolást kibocsátónak volt a kibocsátás tekintetében éves adatszolgáltatási kötelezettsége és amennyiben pl. a külföldről behozott csomagolás lebontásából keletkezett csak a csomagolás kibocsátási mennyisége úgy valóban kétszer, két különböző helyre „vallotta be” ugyanazon adatokat. Egyrészről az éves adatszolgáltatásban a környezetvédelmi hatóság felé, másrészről a termékdíj-kötelezettség teljesítése során a NAV felé.

A módosítás következtében annak a gyártónak van nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettsége, akinek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) szerint a csomagolás létrehozására felhasznált csomagolószer tekintetében nincs termékdíj-kötelezettsége vagy nincs termékdíj megfizetési részkötelezettsége. Akinek keletkezik a csomagolást alkotó csomagolószerek után termékdíj-kötelezettsége vagy a megfizetésen túli további részkötelezettsége, annak nem kell a továbbiakban nyilvántartást vezetnie és abból adatszolgáltatást teljesítenie a tárgyévet követő év január 31-ig az országos környezetvédelmi hatóság felé. (A módosítás 2017. február 21-én lépett hatályba, így a nyilvántartás vezetést e dátumtól kezdve lehet megszűntetni az érintetteknek, illetve a 2018. január 31-ig történő 2017. évre vonatkozó adatszolgáltatást nem kell majd teljesíteni.)

A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy annak van nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és a Cskr. 6. § (5) bekezdésében meghatározott hasznosítási kötelezettsége, aki az általa kibocsátott csomagolás részeként olyan csomagolószert használ fel, amely után nem fizetett ténylegesen termékdíjat valamilyen formában (átalányösszegben, kollektív díjtétellel vagy egyéni hasznosítóként számított díjtétellel) a csomagolószer termékdíj kötelezettje. (Ha a csomagolószert pl. belföldről szerzi be – szerződéses átvállalás nélkül - a csomagolásra felhasználó gazdálkodó, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a vonatkozó termékdíjas szabályok alapján fizetnie kellett-e termékdíjat a csomagolószer forgalomba hozatala során az eredeti kötelezettnek? Természetesen vélelmezni kell a termékdíj megfizetését, ha a termékdíjas szabályok szerint azt az eladók valamelyikének meg kellett fizetnie, mivel a vevő nincs abban a helyzetben, hogy az eladók jogkövető magatartását ténylegesen ellenőrizhesse.)

Meg kell jegyezni, hogy a Cskr. a hulladékról szóló 2012. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) egyik végrehajtási rendelete, így a Ht. fogalom-meghatározásait a Cskr. alkalmazása során is figyelembe kell venni, mint pl. a gyártó fogalmát, mely szerint gyártó a „termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza”. (Jelen esetben a termék a csomagolás.)

Érdemes megvizsgálni, hogy a termékdíjas szabályozás szerint mely esetekben merülhet fel jogszerűen a termékdíj meg nem fizetése. Nem fizet a Ktdt. rendelkezései szerint termékdíjat a csomagolás részét képező termékdíjköteles csomagolószer után az, akinek

  1. nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, vagy
  2. akinek nem kell a termékdíjat megfizetnie.

1a. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 4. § (2) bekezdésében található következő esetekben:

Ktdt. rendelkezése Cskr. szerinti kötelezettségek
a)  a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;  Nincs Cskr. szerinti kötelezettség.
b)  természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;  Nincs Cskr. szerinti kötelezettség.
c)  a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;  Nincs Cskr. szerinti kötelezettség.
d)  a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították; Nem történik meg a külföldi újrahasználható csomagolószer forgalomba hozatala, ezért nem minősül kibocsátásnak ( gyártói tevékenységnek) ez a gazdasági esemény, nincs nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség, ha a Ktdt. rendelkezési szerint jár el a gazdálkodó.
e)  az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel; Van nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és a Cskr. 6. § (5) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettsége a gyártónak.
f)  az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén; Van nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és a Cskr. 6. § (5) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettsége a gyártónak.
g)  a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén  Nincs Cskr. szerinti kötelezettség.
h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére első alkalommal történő átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.  Nincs Cskr. szerinti kötelezettség.

 

1b. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség akkor sem, ha maga a csomagolószer, amelyet a csomagolás létrehozására használnak fel, nem tartozik a Ktdt. tárgyi hatálya alá (pl. fém tűzőkapocs, folyékony ragasztók, trepnifa, alumínium raklap, stb.) vagy kivételként szerepel a Ktdt. 1. mellékletében a termék a vámtarifaszámhoz tartozó megnevezésnél (pl. 300 liter űrtartalom feletti műanyag tartály, 5 mm átmerőt meghaladó zsinór, stb.). Ezekben az esetekben a csomagolószer ugyan csomagolási funkciót lát el, létrejön a csomagolás termék, ha ezeket az árukat csomagolás létrehozására használják fel, de nem keletkezik a csomagolószer után termékdíj-kötelezettség.

2a. Nem kell a termékdíjat megfizetni Ktdt. 3.§ (6) bekezdése alapján a következő esetekben:

Ktdt. rendelkezése
Cskr. szerinti kötelezettségek
a)  a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,
A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást, hanem a vevője, aki egyébiránt fizet termékdíjat átalányösszegben.
b)  az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
ba)  újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb)  újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást, hanem a vevője, akinek már nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, mivel nem első belföldi forgalomba hozó lesz, ezért mindkét esetben a vevőnek van Cskr. szerinti nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és a Cskr. 6. § (5) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettsége.
c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot
ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel,
 Nem tartozik a Cskr. hatálya alá a tevékenység.
d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be,
 Nem tartozik a Cskr. hatálya alá a tevékenység.
e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg,
A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást. A vevő sem hoz létre csomagolást. A bérbevevőnek van Cskr. szerinti nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettsége, bár valószínűen nem ez volt a jogalkotói szándék.
f) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.
A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást. A vevő sem hoz létre csomagolást. A bérbevevő sem hoz létre csomagolást. Az albérletbe vevőnek van Cskr. szerinti nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettsége, bár valószínűen nem ez volt a jogalkotói szándék.

 

2b. Nem kell a termékdíjat megfizetni Ktdt. 3.§ (9) bekezdése alapján a következő esetekben:

Ktdt. rendelkezése Cskr. szerinti kötelezettségek
a) az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;  Nem tartozik a Cskr. hatálya alá a tevékenység.
b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi;  Nem tartozik a Cskr. hatálya alá a tevékenység.
c) a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi, a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével; A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást, hanem a vevője (ha egyáltalán csomagolószerről van szó) és ebben az esetben a vevőnek keletkezhet Cskr. szerinti nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és a Cskr. 6. § (5) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettsége.
d) az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsákot belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi; A termékdíj kötelezettje nem hoz létre csomagolást és a csomagolásra felhasználó nem minősül gyártónak a Ht. fogalom-meghatározása szerint.
e) a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból, – az MSZ EN 13432:2002 szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás követelményeinek megfelelően – biológiai úton lebomló műanyagból készült termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi. A termékdíj kötelezettje nem alanya a Cskr.-nek, mivel nem ő hozza létre a csomagolást. Ha a vevők valamelyike csomagolást hoz létre a csomagolószerből (ha egyáltalán csomagolószerről van szó), akkor keletkezhet a Cskr. szerinti nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási és - a 6. § (5) bekezdése szerinti - hasznosítási kötelezettsége.

A 2017. április 21-22.-i tavaszi Egri Vámkonferenciánk egyik kiemelt témaköre lesz a környezetgazdasági szekcióban a csomagolási irányelv módosításának hazai jogrendbe illesztése, illetve az ahhoz kapcsolódó termékdíjas szabályok változásának áttekintése. Terveink szerint a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkárságáról és a NAV Központi Igazgatásától kérünk fel előadókat e témakörökben. Ha merült fel kérdés e cikk kapcsán az Olvasóban, kérem küldje azt meg Szövetségünk részére, hogy továbbítani tudjuk az illetékes munkatársaknak.

Megjelent: 2008 alkalommal Utoljára frissítve: csütörtök, 02 március 2017 11:36
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Qr Code