2020. március 31. kedd | Belépés
Kovács Csaba
péntek, 22 január 2016 15:50

2. Mészáros Zoltán alelnök

IMG 4568

Magyar Vámügyi Szövestég

1131 Budapest Rokolya utca 25.

Telefon: 70/323-6056                  

mail:meszaros.zoltan[kukac]vamszovetseg.hu

péntek, 22 január 2016 15:05

3. Deák László elnökségi tag

deak laszlo

PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.

1055 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 78.

Telefon:1/461-9693

mobil: 30/525-4717

mail: laszlo.deak[kukac]hu.pwc.com

péntek, 22 január 2016 11:16

Öntapadó címkék megítélése

cimke 1Öntapadó címke két részből áll, magából az öntapadó címkéből és a ragasztóval ellátott felületet védő többnyire szilikonozott vagy kaolinnal bevont hordozó papírból. A termék lényeges jellegét a címke adja, ezért a termék vámtarifaszámának meghatározása során a címke vámtarifaszáma alá kell osztályozni a terméket. A felhasználás során a címke elválasztását a hordozó anyagtól a végső felhasználó végzi, mielőtt a címkét rendeltetésének megfelelően felragasztja. A hordozó nem szükséges a címke funkciójának a betöltéséhez és a felhasználás során hulladékká válik!

Első kérésként azt kell eldönteni, hogy a két összetevőből álló öntapadó címke esetében egy összetett csomagolószerről van-e szó vagy egy termékről és annak csomagolásáról?

A csomagolószerek lehetnek csomagolóeszközök, csomagoló anyagok vagy csomagolási segédanyagok. A három fogalom közül a csomagolási segédanyagok közé tartozik a termékre helyezett vagy ráakasztott címke. Maga a címke ezért csomagolási segédanyag és termékdíj-köteles csomagolószer. A hordozóanyag viszont nem kerül az árura a címkével együtt, a címkével azonos csomagolási funkciót a címkézendő áru vonatkozásában nem lát el, ezért nem tartozhat hordozó papír a csomagolási segédanyagok közé, és ennek következtében nem jöhet szóba az összetett csomagolószerre vonatkozó szabályok alkalmazása.

A hordozó papír szerepe, az öntapadó címke ragasztóval ellátott felületének védelme, megóvása. E funkciója alapján a papír hordozó a címke csomagolásának minősül, és mint a csomagolást alkotó csomagolóanyag tartozik a termékdíj-köteles termékek közé.

(A csomagolóanyag meghatározás alapján a csomagolóanyag egyik jellemzője az ideiglenes védőburkolat létrehozása.) A csomagolás meghatározása során iránymutatásként szolgálhat a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről szóló 442/2012.(XII.29.) Korm. rendelet 1. mellékletében található szemléltető példák felsorolása, amelyek a csomagolás vagy a csomagolandó áru elhatárolásához adnak segítséget. A szemléltető példák 3.2.2. alpontja szerint a csomagolás részét képezik a tapadós címkék, amelyeket más csomagolási tételekre ragasztottak.

Mindezek alapján az árura vagy más csomagolási tételekre felragasztásra kerülő címke csomagolási segédanyag, míg a címke védelmét ellátó papír hordozóanyag a címke (ebben az esetben mint áru) csomagolását képező termékdíjköteles csomagolóanyag.

Amennyiben az öntapadós címke, mint csomagolási segédanyag termékdíj-kötelezettségét a belföldi vevő a Ktdt. 14. § (5) bekezdés valamely szóba jöhető pontja, alpontja alapján átvállalja, ezzel együtt a címke csomagolását képező hordozó termékdíj-kötelezettségét az első belföldi forgalomba hozónak kell teljesítenie a csomagolás termékdíj-kötelezettségére vonatkozó szerződéses átvállalási jogcím hiányában, kivéve a 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetet, amikor a termékdíjköteles termék és az annak csomagolását alkotó termékdíj-köteles csomagolószer termékdíj-kötelezettsége szerződéses átvállalása is szóba jöhet.

A csomagolás (a szó főnévi értelmében) „valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek”. A meghatározást a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012.(XII.29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Cskr.) találjuk meg, mely fogalmat a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) is azonos tartalommal határoz meg.

A csomagolás nem más, mint az áru csomagolóeszközökkel létrehozott ideiglenes védőburkolata, amelynek funkciója az áru tartása, megóvása, átadása, átvétele, szállítása és bemutatása (ezeket a funkciókat nevezzük csomagolási funkcióknak). Ha az áruhoz rendelt más termék nem lát el csomagolási funkciót, akkor ez az áruhoz rendelt más termék az áru szerves részét képezi, és nem beszélhetünk csomagolásról. (pl. a tűzoltó készülékben lévő oltóhabhoz, mint áruhoz rendelték az acél palackot, de ez az acélpalack nem a tűzoltóhab tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, bemutatására szolgál, hanem a tűzoltó készülék szerves részét képezi, hiszen maga a hab nem tudná ellátni a tűzoltó készülék szerepét)

Aki csomagolást bocsát ki, vagyis áruját (ideértve a nyersanyagtól kezdve a késztermékig minden feldolgozottsági szintig) csomagolószerek felhasználásával becsomagolja, az alanyává válik a Cskr. rendelkezéseinek és vonatkoznak rá a Cskr.-ben meghatározott hulladékgazdálkodási kötelezettségek. A csomagolás gyártójának – más hulladéktól elkülönítetten – a csomagolási hulladék átvételét, gyűjtését és hasznosítását (ezek együtt: hasznosítási kötelezettség) biztosítania kell.

Ki kell térnünk a gyártó fogalmának tisztázására, mert sok esetben a csomagolás gyártója fogalom értelmezése nem mindig helyesen történik. A gyártó fogalmát a Cskr. nem határozza meg, azonban a Cskr. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) egyik végrehajtási rendelete, ezért a Ht.-ben meghatározott fogalmakat a végrehajtási rendeletben is alkalmazni kell. A Ht. 2.§ 16 pontja szerint „gyártó: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza;” A csomagolás egy termék, amely akkor jön létre, amikor az árut csomagolószer felhasználásával becsomagolják, tehát a csomagolás eredményeként egy termék jön létre, amely maga a csomagolás. (Ez akkor is igaz, ha a csomagolószer újrahasználható csomagolószer, vagyis az újrahasználható csomagolószerre, csomagolószerbe elhelyezett áru esetében is egy új termék, csomagolás jön létre.) A külföldről behozott áru csomagolásának behozója is gyártónak minősül a Ht.-ben található fogalommeghatározás alapján.

A csomagolás gyártójának a csomagolási hulladék átvételére és gyűjtésére vonatkozó részkötelezettségére most nem térünk ki, hanem a hasznosítási kötelezettséget ismertetem nagyvonalakban ahhoz, hogy az adatszolgáltatás során helyesen járjunk el.

A gyártó hasznosítási kötelezettségét

— teljesítettnek kell tekinteni, ha az általa kibocsátott csomagolás részét képező csomagolószerek termékdíj-kötelezettségét a Ktdt. szerinti

- - egyéni hulladékkezelés útján teljesítik (amikor is maga szervezi meg a gyűjtést, szállítást, az esetleges előkezelést és hasznosítást vagy hasznosíttatást a termékdíjköteles csomagolószer kötelezettje), vagyis számított termékdíjtétellel történt meg a csomagolásra felhasznált csomagolószerek termékdíjának megfizetése (aki nem feltétlenül azonos a csomagolás gyártójával);

- - állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül, ún. kollektív teljesítéssel teljesítik, vagyis a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott (általános) díjtételekkel fizette meg a csomagolószer termékdíj-kötelezettje a termékdíjat (aki nem feltétlenül azonos a csomagolás gyártójával);

- - átalánytermékdíj-fizetéssel teljesítette a csomagolószer termékdíj-kötelezettje a termékdíjat (aki nem feltétlenül azonos a csomagolás gyártójával). A Ktdt.-ben meghatározott mezőgazdasági termelő vagy a csekély mennyiségű csomagolószert kibocsátó, továbbá 2016-tól a gépjármű termékdíjátalány fizetők jöhetnek itt szóba. (Az új gépjárműnek is van csomagolása.)

— teljesítheti

- - megaállapodás alapján részben vagy egészében átvevőre átruházva (átvevő lehet bárki, aki a hasznosítást maga el tudja végezni vagy azt más EGT államban szabályszerűen végezteti el);

- - az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre történő átruházással;

- - növényvédőszerrel vagy gyógyszerhulladékkal szennyezett csomagolási hulladék esetén közvetítő szervezetre történő átruházással. (Növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékok esetében a CSEBER Nonprofit Kft. rendelkezik közvetítő engedéllyel, míg a gyógyszerhulladékkal szennyezett csomagolási hulladékok közvetítésére a Recyclomed Kft. rendelkezik engedéllyel.)

— nem kell teljesítse (alanyi mentes), ha az általa az adott naptári évben kibocsátott csomagolásba nem épült be több csomagolószer, mint a Ktdt. 2. § 6. pontjában a csekély mennyiségű termékdíjköteles terméket kibocsátókra meghatározott mennyiség. (E „csekély mennyiségű csomagolást kibocsátóknak” adatszolgáltatási kötelezettségük sincs.)

(Ha például egy pékség vagy kisbolt az adott évben nem használ fel csomagolás létrehozására több csomagolószert mint 300 kg műanyagot, papírból 500 kg-ot, műanyag bevásárló reklám táskából 75 kg-ot és a további anyagfajta szerinti csomagolószerekből – az üveg kivételével - együttesen sem többet 1000 kg-nál, akkor a mennyiségi határok betartásán túl más kötelezettsége a csomagolás gyártójaként nincs. Üveg esetében évi 3000 kg a megengedett mennyiség.)

Nyilvántartás vezetés

A hasznosítási kötelezettség mellet nyilvántartás vezetési kötelezettsége is van a csomagolás gyártójának. A gyártó (csomagolást létrehozó vagy a csomagolt terméket külföldről behozó) nyilvántartásának az alábbi adatokat kell tartalmaznia (melyet bármilyen formában vezethet):

  1. a csomagolásra felhasznált csomagolószer jellege, fajtája és mennyisége,
  2. a csomagolás létrehozására felhasznált anyagok (vámtarifaszám alkalmazásával),
  3. a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatra alkalmassága,
  4. a csomagolási hulladék mennyisége, fajtája,
  5. a csomagolási hulladék hasznosításra alkalmassága,
  6. a csomagolási hulladék átvétele, gyűjtése adatai
  7. a csomagolási hulladék kereskedőnek, közvetítőnek, hulladékkezelőnek történő átadás adatai.

Ha a gyártó hasznosítási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a csomagolásra felhasznált csomagolószer termékdíjának kollektív díjtétellel vagy átalány-termékdíjjal történő megfizetés következtében, akkor a nyilvántartásában nem kell vezetnie a 4-7. pontok alatti adatokat.

Adatszolgáltatás

A gyártónak, a forgalmazónak (a csomagolási hulladék kereskedőnek, közvetítőnek, kezelőnek) a Cskr. 4. melléklete szerinti adattartalommal adatot kell szolgáltatni a tárgyévet követő év

január 31-ig

az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) számára. Az adatszolgáltatást formanyomtatványon kell teljesíteni. A formanyomtatvány és az adatszolgáltatás útja az OKTF honlapján (http://oktvf.gov.hu) megtalálható(excel fájl az OKTF honlapján). (A Cskr. szerinti adatszolgáltatás még nem teljesíthető elektronikus úton az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) http://web.okir.hu honlapján található információk szerint.)

A MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA

A Magyar Vámügyi Szövetség közgyűlése – az Alapszabályban, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján – háromévente a következő tisztségviselőket választja:

A. Titkos szavazással:

Elnök (1 fő)

Alelnök (1 fő)

Elnökségi tagok (3 fő)

Felügyelő Bizottsági elnök (1 fő)

Felügyelő Bizottsági tagok (2 fő)

B. Nyílt szavazással:

 - Szakmai és Nemzetközi bizottsági elnök (1 fő), illetve tagozatvezetők (4 fő),

 -  Oktatási és Továbbképzési bizottsági elnök (1 fő), illetve tagok (3 fő),

  -  Jogi és Etikai bizottsági elnök (1 fő), illetve tagok (4 fő),

Jelen szabályzat a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőket tartalmazza.

  1. A választások előkészítése

1./A Szövetség elnöksége a közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal kijelöli a Jelölő Bizottság elnökét (1 fő) és tagjait (3-4 fő), s írásban felkéri őket a tagság lehetőség szerint teljes körű megkeresésére, s a szóbeli javaslatok alapján a jelölőlisták elkészítésére.

Egyidejűleg – saját tagjai közül, elnökségi határozattal – javaslatot tesz a tisztújító közgyűlés levezető elnökére, aki ettől kezdődően a választások megtörténtéig szorosan együttműködik a Jelölő Bizottság elnökével, úgy is, mint az Elnökség választásokért felelős tagja.

A Jelölő Bizottság munkáját annak elnöke hangolja össze (feladat-meghatározás, feladatmegosztás, határidők stb.)

- 2 -

 2./A Jelölő Bizottság tagjai a tagság általuk megkérdezett részének javaslatait tisztségenkénti bontásban rögzítik. Valamennyi javasolt jelöltet megkérdeznek abban a tekintetben, hogy vállalja-e az adott tisztség(ek)re történő jelölést. A jelölés elfogadása esetén – adott esetben a titkárság útján – megküldik a jelölt számára, kitöltés és visszaküldés céljából a jelen szabályzat mellékletét képező űrlapot Egy-egy jelölt több tisztségre is jelölhető. Az ennek megfelelően előkészített rész-listákat a tagok az elnök részére átadják (megküldik). A Szövetség elnökségét is – mint azt a testületet, amelynek a legnagyobb a rálátása a tagság elmúlt háromévi szövetségi munkájára – megilleti a jelölés joga. Az így megszülető jelöltlista kizárólag egyetlen vélemény erejével bír, az senkire, még a meghozatalában résztvevőkre sem jár semmiféle kötelezettséggel.

 3./ A Jelölő Bizottság elnöke a rész-listákat tisztségenként összesíti, s így elkészíti a Jelölő Listát. A Jelölő Listán a jelöltek a jelölések számától függetlenül, ABC-sorrendben szerepelnek. A Jelölő Listát annyi példányban kell elkészíteni, hogy az egyben a titkos szavazás esetében szavazólapként is funkcionáljon (minden név mellé  jelet kell elhelyezni.).

A nyílt szavazással választható tisztségekre jelöltek listáját nem kell sokszorosítani.

      4./A Jelölő Bizottság elnöke munkájáról folyamatosan beszámol a választásokért felelős elnökségi tagnak, továbbá a tisztújító közgyűlést megelőző ülésén az Elnökségnek.

  1. A választások lebonyolítása

 1./ A levezető elnök tájékoztatja a közgyűlést a Jelölő Bizottság személyi összetételéről, majd felkéri annak elnökét a Bizottság munkájának ismertetésére.

A Jelölő Bizottság elnöke tájékoztatást ad a Bizottság által végzett munkáról.

  2./ A levezető elnök háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választat a Szövetség jelenlévő tagjai közül.

   3./ A levezető elnök irányításával kezdődik a választási procedúra, először a titkos szavazással választandó tisztségekre.

 3.1./A Jelölő Bizottság elnöke tisztségenként külön-külön ismerteti a tagság által javasolt jelölt(ek) listáját. A szavazás is tisztségenként zajlik.

- 3 -

 3.2./A levezető elnök megkérdezi a közgyűlésen megjelent jelölte(ke)t, hogy vállalják-e a jelölést. (Amennyiben a jelölt nem jelent meg a közgyűlésen a jelölés vállalását a Jelölő Bizottság elnökéhez eljuttatott írásos nyilatkozattal is megteheti.) Ezt követően megkérdezi a közgyűlés résztvevőitől, hogy az előzetes listán szereplő(kö)n kívül van-e más jelöltre javaslatuk. Amennyiben nincs, úgy a jelölő lista szavazólappá válik. Amennyiben van, s az utólagos jelölt el is fogadja a jelölést, úgy a jelölő listára pótlólag, kézírással fel kell vezetni az új jelölt nevét.

 3.3./Az így elkészített szavazólapokat a Jelölő Bizottság tagjai kiosztják a résztvevők között, akik a megfelelő jelölést követően azt az urnába helyezik.

  3.4./A szavazás akkor érvényes, ha a közgyűlésen megjelent rendes tagok legalább 50%-a plusz 1 fő érvényes szavazatott adott le. Egy szavazat akkor érvényes, ha a szavazólapon feltüntetett jelöltek közül annyi név mellett szerepel X jel, ahány személy az adott posztra megválasztható.

   3.5./A Szavazatszámláló Bizottság elnöke tisztségenként ismerteti a választás eredményeit.

Megválasztottnak az tekinthető, aki:

- az egy fő által betöltendő tisztség esetében a legtöbb szavazatot,

- a több fő esetén betöltendő tisztség esetében (pl. bizottsági tagok) a megválasztható létszámon belül a legtöbb szavazatot kapta.

Abban az esetben, ha azonos szavazati arány miatt nem dönthető el a választás eredménye, a szavazást meg kell ismételni.

    3.6./Amennyiben egy-egy jelöltet több tisztségre is jelöltek, úgy az első   tisztségre történt megválasztását követően (amelyre nézve a jelölés elfogadását illetően előzetesen nyilatkozik) nevét a többi jelölőlistáról (szavazólapról) törölni kell, és a nyílt szavazással megválasztandók között sem indulhat. Amennyiben a Szövetség Elnökének több jelöltet jelöltek, a meg nem választott jelölt(ek) automatikusan felkerül(nek) az Alelnök- jelöltek listájára. A meg nem választott Alelnök jelölt(ek) automatikusan felkerül(nek) az Elnökségi tag-jelöltek listájára.

      3.7./A nyílt szavazással választandó tisztségviselők megválasztása a 3.1. - 3.6. pontban rögzítettektől annyiban tér el, hogy a közgyűlés tagjai kézfelemeléssel döntenek a Jelölő Bizottság elnöke által ismertetett javaslatokról. A bizottsági tagokról összevontan is lehet szavazni, ha ezt a jelöltek száma lehetővé teszi, de a közgyűlés bármelyik tagja kérésére személyenkénti szavazást kell tartani.

- 4 -

  1. Eljárás választási ciklus közben megüresedő tisztségviselői hely betöltésére

1./ A két választás közötti időszakban megüresedő választott tisztségviselői hely ideiglenes betöltésére az elnökség köteles 30 naptári napon belül, a következők szerint intézkedni.

1.1./ Kijelölés: Az elnökség döntést hoz a szóba jöhető személy kijelöléséről és tagjai közül felelőst választ az ügy intézésére.

1.2./ Felkérés: Az elnökség ezzel megbízott tagja felkéri a jelöltet a tisztség elvállalására.

1.3./ Megbízás: Amennyiben a jelölt elfogadja a felkínált tisztséget, úgy az elnökség az erről hozott határozatával megbízza a jelöltet annak ideiglenes betöltésére. Amennyiben a jelölt nem fogadja el a felkérést, úgy az eljárást meg kell ismételni mindaddig, amíg megoldás nem születik.

2./ Az elnökség az 1.3./ szerinti döntését köteles jóváhagyásra a soron következő közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlési jóváhagyással az ideiglenes megbízás – a következő tisztújító közgyűlésig – végleges hatályúvá válik. Amennyiben a közgyűlés nem hagyja jóvá az elnökségi megbízást, úgy haladéktalanul új, bármelyik jelen lévő szövetségi tag által helyben javasolt é s a javaslatba hozott által a jelölést elfogadó személyt kell – egyfordulós, egyszerű szótöbbségű szavazással – a korábban megüresedett tisztségre megválasztani. A valaki által önmagára tett javaslat nem szabálytalan, azt önkéntes jelentkezésként kell kezelni. Abban az esetben, ha a jelölt a szavazás során nem éri el a jelen lévő szavazatok fele + 1 szavazat mértékű támogatást, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani, egyúttal az elnökség 1.3./ pont szerinti határozata végleges hatályúvá válik.

A Választási Szabályzatot jelen – az időközi módosításokat is magába foglaló – formájában és tartalmával a Magyar Vámügyi Szövetség 2015. március 11.-i közgyűlése fogadta el, és az 2015. március 12.-én lép hatályba.

MVSz elnök

A Magyar Vámügyi Szövetség alapszabálya PDF formátumban ide kattintva tölthető le.

A Magyar Vámügyi Szövetség

ETIKAI KÓDEXE

I. Fejezet

A KÓDEX HATÁLY

A A Kódex hatálya kiterjed:

- Szövetségünk valamennyi tagjára,

- A nem természetes személy tagok (tagszervezetek) képviseletében eljáró személyekre,

- Szövetségünk választott tisztségviselőire és alkalmazottaira.

 (A továbbiakban együtt: Tag)

II. Fejezet

ALAPELVEK

1. Szövetségünk a nyíltság, az átláthatóság, a becsületesség és a feddhetetlenség elveit alkalmazva jár el.

2. Szövetségünk tagjai az ügyfeleiknek a tőlük elvárható szakmai segítséget megadják, segítséget nyújtanak jogaik érvényesítéséhez és kötelezettségeik teljesítéséhez. Tagjaink munkájukkal arra törekednek, hogy megbízóiknak a törvényességbe vetett bizalma az eljárások során töretlenül megmaradjon, erősödjön.

3. Tagjaink kötelessége, hogy eljárásuk során felhasználjanak minden alkalmat a megbízóik érdekeinek védelmére,a fennálló törvények tiszteletére. Ennek érdekében minden megnyilatkozásukban érzékeltetik a jogállam, a jogrend iránti tiszteletet, segítik a megbízók önkéntes jogkövetését.

4. Tagjaink nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti a kötelezettségek betartását, nem vállalnak el olyan megbízást, amelyhez nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, gyakorlati tapasztalattal, illetve feltétellel, vagy ha a kellő ismeret, tapasztalat szakértő, vagy más személy bevonásával sem pótolható.

5. Tagjaink a gazdasági tevékenységüket a törvényes előírások keretein belül, a kölcsönös együttműködés szellemében és úgy kötelesek folytatni, hogy ne legyenek ellentétesek jelen Kódexben megfogalmazott üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, valamint az üzleti szokásokkal.

6. Tagjaink a szakszerűen végzett szolgáltatás érdekében állandóan részt vesznek szakmai önképzésen, illetve képzésen, elsősorban a Szövetség által szervezett szakmai fórumokon. A Tag, illetve képviselőjének esetleges szakmai hibájának, etikai vétségének megítélésénél súlyosító körülmény, ha bizonyíthatóan elhanyagolta szakmai továbbképzését.

7. Tagjaink mindent megtesznek annak érdekében, hogy jogvitáikat elsősorban tárgyalásos úton próbálják meg rendezni, különös tekintettel arra, hogy az a Magyar Vámügy Szövetség megítélését ne veszélyeztesse.

III. Fejezet

ETIKAI NORMÁK

8. Etikai vétség követ el az a Tag, aki/amely:

  • Az üzleti titkot az üzleti erkölcsbe ütköző módon megszerez, felhasznál vagy a titok birtokosának hozzájárulása nélkül – jogosulatlanul – mással közöl. Üzleti titok megsértésének minősül különösen valamely Tag megbízóinak névsorát megszerezve azt saját üzletköre bővítésére felhasználni, vagy más Taghoz érkező megbízásokat tisztességtelenül megszerezni.
  • A megbízó és más Tag jó hírnevét, hitelképességét vagy üzleti megbízhatóságát valótlan tény állításával, vagy valós ténynek hamis színben való feltüntetésével vagy bármilyen egyéb módon megsérti, veszélyezteti. Ilyen cselekménynek minősül különösen a megbízó vagy Tag személyére, vállalkozói tevékenységére, az általa nyújtott szolgáltatásra vagy előállított termékre vonatkozó becsmérlő, lekicsinylő megjegyzés, sugalmazás, tájékoztatás vagy magatartás, vagy más Tag szolgáltatásainak alkalmatlanságára utaló alaptalan állítás
  • A megbízókat a szolgáltatás igénybevétele érdekében bármilyen módon megtéveszti. Ilyen cselekménynek minősül különösen
  • megtévesztésre alkalmas hiányos tájékoztatás (például jogszabályi előírás miatti teljesíthetetlen szolgáltatás ajánlása).
  • Tagot rosszhiszeműen, alaptalanul etikai vétség elkövetésével vádol.
  • A vám- és az állami adóhatóság jó hírnevét valótlan tény állításával, vagy valós tények hamis színben való feltüntetésével vagy bármilyen egyéb módon történő megsértése, illetve veszélyeztetése.
  • Tevékenysége során vám- vagy állami adóhatósági alkalmazottat, tisztviselőt megvesztegeti, vagy erre mást felbujt, jogosulatlan előny megszerzése érdekében maga vagy Megbízója javára.
  • Más Tagtól, vagy a vám- és állami adóhatóságtól tisztességtelen módon munkaerőt csábit el. Ilyen cselekmény különösen a munkahely változtatás sugalmazása, arra való rábírás, ha a munkavállalót a munkaszerződése megszegésére bírja rá, a munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja, vagy az alkalmazásra egy szervezeti egység, részleg vonatkozásában kerül sor, illetve ha az kirívó jövedelemnövekedéssel jár.
  • A vám- vagy az állami adóhatóságtól a hatósági jogviszonnyal kapcsolatos ok miatt elbocsátott személy két éven belül szakfeladat elvégzésére alkalmaz. Hatósági jogviszonnyal kapcsolatos ok különösen a megvesztegetés, az okirat-hamisítás, valamint a hatósági feladat végzése körében elkövetett szabálysértés, vagy bűncselekmény.

IV. Fejezet

ETIKAI VIZSGÁLAT, SZANKCIÓK

9. Bármely Tag, a Tag megbízója, vagy a vám- illetve az állami adóhatóság képviselője tehet bejelentést az Elnökségnek etikai vétség elkövetésének gyanúja miatt.

10. Az Etikai Bizottság a bejelentést kivizsgálja, amelyet a bejelentés érkezésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni és további 30 napon belül be kell fejezni. Az Etikai Bizottság elnöke a vizsgálat alapján összefoglalót készít, amelyben javaslatot tesz a bejelentés kezelésére, részletesen bemutatja a bejelentés szerinti cselekményt, annak minősítésére javaslatot tesz, valamint feltárja az enyhítő vagy súlyosító körülményeket. Az Elnökség soron következő ülésén, amennyiben maga is egyetért a bejelentésben foglaltak etikai vétség minősítésével, a következő szankciókat alkalmazhatja az etikai vétséget elkövető Taggal szemben:

a. Figyelmeztetés.

b. Kéthavi tagdíjnak megfelelő összeg befizetésére kötelezés (külön tagdíj).

c. Tagsági jogviszony felfüggesztése meghatározott időre, legfeljebb egy évre, ide nem értve a tagdíjfizetési kötelezettséget.

d. A Szövetségből történő kizárás.

Belátása szerint felhívhatja a sérelmet szenvedett fél írásbeli megkövetésére.

11. Az Elnökség által elmarasztalt Tag az Elnökség döntése ellen a soron következő Közgyűléstől jogorvoslatot kérhet, kérelmét az Elnökségnek adja át. A jogorvoslati kérelmet az Elnökség a Közgyűlés napirendjére felveszi. A Közgyűlés döntése lehet az Elnökség által alkalmazott szankció eltörlése, enyhítése, vagy jóváhagyása.

12. Amennyiben az elmarasztalt Tag jogorvoslati kérelmet nyújt be, az Elnökség által megállapított szankció a Közgyűlés döntéséig nem lép hatályba. Ez idő alatt az elmarasztalt esetleges választott tisztségét nem gyakorolhatja.

13. Az Elnökség, valamint a Közgyűlés döntését a Tagokkal az egyébként szokásos módon közölni kell. A Közgyűlés jogerős marasztaló határozata ellen az elmarasztalt tag az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül bírósági keresettel élhet.

14. Amennyiben a bejelentés alaptalannak bizonyul, a rosszhiszemű bejelentővel szemben, ha egyébként Kódexünk hatálya alá tartozik, azonos eljárást kell lefolytatni.

15. Az Etikai Bizottság Elnökből és három tagból álló állandó bizottság. Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja meg. Az egyes ügyekben háromtagú, az Elnöke által összeállított tanácsban jár el.

16. Amennyiben az Etikai Bizottság két, bármely okból kieső (összeférhetetlenség, betegség stb.) tagja miatt működésképtelenné válna, úgy az adott ügy kivizsgálásában való részvételre helyette – nem állandó tagként – az Elnökség kér fel egy személyt a Tagság képviselőiből.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Jelen Etikai kódexben foglaltaknak minden Tag aláveti magát, az Etikai kódex azonban nem helyettesíti a Szövetség tagságára vonatkozó szakmai jogszabályokban foglalt előírásokat, korlátozásokat, vagy tilalmakat.

18. Ezen Etikai kódexet a Szövetség 2010. május 6.-án megtartott Közgyűlése elfogadta.

19. Ezen Etikai kódex az elfogadását követő napon lép hatályba, az Elnökség a Tagságot az egyébként szokásos módon tájékoztatja az elfogadott Etikai kódexről, valamint az internetes honlapján közzéteszi.

Budapest, 2010. május 6.

Tüske Péter MVSZ elnök

szerda, 20 január 2016 12:11

UVK jogforrásai

Uniós jogforrások:

jogszabály száma

celex-szám

rövidítés jogszabály neve

952/2013/EU

32013R0952

UVK Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 09.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról

EU 2015/2446

32015R2446

FJA A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

EU 2015/2447

32015R2447

VA A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

EU 2016/341

32016R0341

ÁFJA A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról

Hazai kapcsolódó jogforrások:

jogszabály száma

rövidítés jogszabály neve

2017. évi CLII. törvény

  az uniós vámjog végrehajtásáról
2017. évi CLXIX. törvény   Az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A.T.A. igazolványról szóló Vámegyezmény és módosítása kihirdetéséről

11/2016.(IV.29.)

NGM rendelet

  az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól

12/2016.(IV.29.)

NGM rendelet

  a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól

13/2016.(IV.29.)

NGM rendelet

  a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok köréről, alkalmazásuk és kibocsátásuk eljárási szabályairól, valamint a katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól

 


Az Európai Bizottság [yt_buttons type="info" style="glass" link="https://ec.europa.eu/info/index_hu" target="_blank" color="#FFFFFF" background="#2D89EF" icon="" icon_position="left" subtitle="" radius="3px" animated_icon="no" size="sm" full="no" center="no" ] Szakpolitikák, információk és szolgálatok [/yt_buttons] oldala.

 A Magyar Vámügyi Szövetség háromszor egynapos előadás sorozat keretében

UNIÓS VÁMKÓDEX 2016 címmel

továbbképzést szervez

Most már bizonyos, hogy a közel 24 éve hatályban lévő Közösségi Vámkódexet 2016. május 1-jétől felváltja az Uniós Vámkódex, amely Magyarország 2004-es Uniós csatlakozását követően a legnagyobb változást jelenti majd a hazai vám- és logisztikai terület számára.

Korábbi vámeljárások szűnnek meg, alakulnak át, illetve olyan új vámjogi egyszerűsítésekre nyílik lehetőség, amelyek alkalmazásával a vállalatok jelentős költségmegtakarításokat érhetnek el.

A képzés célja, hogy a gazdálkodók széles körben és részletekbe menően megismerjék a néhány hónap múlva életbe lépő vámjogi változásokat, gyakorlati tanácsokat kapjanak a felkészüléshez, illetve a május 1-jét követő munkavégzéshez. 

Képzésünket elsősorban a vám- és logisztikai szakemberek számára ajánljunk, de a NAV és az NGM illetékes szakemberei által tartott előadások minden olyan vállalat munkatársai, vagy döntéshozói számára értékesek lehetnek, amelyek

- közvetlenül szereznek be harmadik országból származó árukat és azokat saját maguk vámkezelik,

- közvetve, beszállítón keresztül szereznek be olyan harmadik országból származó árukat, amelyeket beszállítójuk az értékesítést megelőzően vámkezeltet az EU-ban,

- olyan európai termelő, vagy kereskedelmi vállalatok beszállítói, amelyek az Európai Unión kívüli országokba is értékesítenek,

- nem EU tagállamba, vagy olyan Uniós vevőnek értékesítik a termékeiket, amelyek azokat tovább értékesítik egy Európai Unión kívüli vevőnek.

 

2016. február.17 Hatósági eljárás a vámjog új szabályozásai környezetben

Időpont Téma Előadó
9.00-9.45 Jogalanyokat érintő változások az UVK-ban
  • Nyilatkozattevő
  • Képviselet
  • PÉLDÁUL

Tolnainé dr. Tóth Veronika

főtanácsos

NGM Vámosztály

9.50-10.35 Döntéshozatali eljárás változásai az UVK-ban I.
  • Kérelem benyújtása, befogadása
  • döntéshozatali határidők, alakiságok
  • meghallgatáshoz való jog,
  • közlés,
  • a döntés joghatálya

Dr. Somogyi Éva

szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

10.35 -10.50 SZÜNET  
10.50 -11.35

Döntéshozatali eljárás

változásai az UVK-ban II.

  • Kérelem benyújtása, befogadása
  • döntéshozatali határidők, alakiságok
  • meghallgatáshoz való jog,
  • közlés,
  • a döntés joghatálya

Takácsné Illés Mária

szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

11.35-12.30 Kérdések, válaszok  
12.30-13.30 Ebédszünet  
13.30-14.15

Hatósági felülvizsgálat új

 eljárási szabályai.

  • megsemmisítés, visszavonás módosítás

Miskolcziné

dr. Lengyel Katalin

NAV KH Jogi Főosztály

14.20-15.10 Jogorvoslatok rendszere az uniós és a nemzeti jogban.
  • fellebbezés, felügyeleti,bíróság

dr. Tomcsányi Írisz

osztályvezető

NGM Vámosztály

15.15-16.55 Szankciók.
  • vámigazgatási bírság,
  • engedély-visszavonás

Kurunczi Zoltán szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

16.00 -17.00 Kérdések, válaszok  

2. nap 2016 március 23. A digitális gazdaság vámjogi kihívásai

Időpont Téma Előadó
9.00-9.45 Vámalakiságok, elektronikus vámhatósági rendszerek az UVK után
  • belépés
  • vámfelügyelet
  • átmeneti megőrzés

Balassi Bálint

Szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

9.50-10.35

Döntéshozatali eljárás

változásai az UVK-ban I.

  • áruk vámeljárás alá vonása
  • normál és egyszerűsített árunyilatkozatok, egyéb egyszerűsítések (önértékelés, központi vámkezelés)
  • vámbiztosíték

Balassi Bálint

Szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

10.35-10.50 SZÜNET  
10.50-11.45

Döntéshozatali eljárás

 változásai az UVK-ban II.

  • áruk vámeljárás alá vonása
  • normál és egyszerűsített árunyilatkozatok, egyéb egyszerűsítések (önértékelés, központi vámkezelés)
  • vámbiztosíték

Balassi Bálint

Szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

11.45-12.30 Kérdések, válaszok  
12.30-13.30 Ebédszünet  
13.30-14.15 Az áruk ellenőrzése és kiadása az UVK rendszerében
  • Vámellenőrzés,
  • kockázatkezelés,
  • kiadás, árukiadást követő vámellenőrzések

Puszta János

főosztályvezető-helyettes

NAV KH Vámfőosztály

14.20-15.15

Árukról történő rendelkezés, vámszabadterületek

új szabályai

  • Megsemmisítés,
  • Felajánlás,
  • vámszabadterület kijelölése,
  • tevékenységek, alakiságok

Tolnainé dr. Tóth Veronika

főtanácsos

NGM Vámosztály

15.20 -16.15 Tarifa, származás, vámérték változásai az UVK-ban
  • KTF és KSZF kiadása, érvényessége
  • Bizottsági eljárás

Sinka József

szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

16.20 -17.00 Kérdések, válaszok  

3.nap 2016 április 13. Vámeljárások és vámfizetés egy új hatósági és vámjogi környezetben

Időpont Téma Előadó
9.00-9.45 Vámeljárások változásai  I. Szabadforgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, vámraktározás
  • új szabályok,
  • vámmentességek,
  • raktártípusok,
  • felelősségi szabályok

Balassi Bálint

Szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

9.50-10.35 Vámeljárások változásai  II.
  • aktív feldolgozás,
  • meghatározott célú felhasználás,
  • passzív feldolgozás,
  • termelési célú vámeljárások új szabályai

dr. Somogyi Éva

Szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

10.35-10.50 SZÜNET  
10.50-11.35 Vámeljárások változásai  III.
  • árutovábbítás,
  • kivitel,
  • áruk vámjogi státuszát érintő változásokat

Bácsi Krisztián

osztályvezető

NGM

11.35-12.30 Kérdések, válaszok  
12.30-13.30 Ebédszünet  
13.30-14.35

Vámtartozás keletkezése, könyvelésbe vétel

  • Vámbiztosíték új szabályai az UVK-ban
  • Behozatali, kiviteli vámok keletkezésének jogcímei, nemzeti és uniós vámbevétel
  • Kötelezett, összeg, öszgarancia
  • Vámkiszabás, könyvelésbe vétel
  • Azonnali és halasztott vámfizetés, visszatérítés és elengedés,döntés mechanizmus, visszatérítés és elengedés döntési mechanizmus

Dr. Somogyi Éva

szakreferens

NAV KH Vámfőosztály

14.35 -14.55
  • NAV egységes folyószámlájának bevezetésével összefüggő változások és az adó-és vám folyószámla kezelés témaköre

Ruthmayer János

NAV folyószámla felügyelet

15.00-15.45 Vámszervek hatásköri és illetékességi szabályainak változásai

dr. Balaska Andrea

NAV KH

15.50-17.00 Kérdések, válaszok  

A program időbeosztása:

Az előadások alkalmanként 9 órától 17 óráig tartanak, közben egyórás ebédszünettel.

A teljes időtartam összesen 24 tanóra.

Az előadások helyszíne: Hotel Millennium, 1089 Budapest, Üllői út 94.

A továbbképzésre a mellékelt jelentkezési lapon lehet jelentkezni. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tartjuk nyilván, és igazoljuk vissza.

Részvételi díj:

Tagjaink részére: 18.000,- Ft/+ ÁFA naponként

Nem MVSZ tagok részére: 22.000,- Ft/+ ÁFA naponként

A számlázás előadás-naponként történik.

A részvételi díj tartalmazza a rendezvény ideje alatt a büfét és a kétfogásos ebédet a hotel éttermében.

Azon személyek számára, akik mindhárom előadáson részt vesznek, az utolsó előadás díjából 6.000 Ft + ÁFA kedvezményt biztosítunk és részükre látogatási bizonyítványt állítunk ki.

Ha egy vállalattól többen is szeretnének részt venni a továbbképzésen, de egy időben nem tudják biztosítani valamennyi munkatárs részvételét, úgy kérjük ezt Szövetségünk felé mielőbb jelezni. Elegendő létszám esetén az előadásokat igyekszünk megismételni.

Budapest, 2016. január 12.

 

Pék Istvánné

                Főtitkár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott 7002/2016. felhívás a Szerb Köztársaság Tranzitegyezményhez történő csatlakozásáról

Az EU-EFTA Vegyes Bizottság felkérte a Szerb Köztársaságot (a továbbiakban: Szerbia) az egységes árutovábbítási eljárásról, illetőleg az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. évi EK–EFTA egyezményekhez (továbbiakban: Egyezmények) 2016. február 1-jével történő csatlakozásra.

Szerbia Egyezményekhez történő csatlakozása azonban jogszabály módosítási következményekkel is jár, ugyanis a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EK bizottsági rendelet alábbi mellékleteinek kiegészítésére fog sor kerülni.

48. számú melléklet: Az összkezességi (TC31) engedélyhez szükséges kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. A TC31 kiadása ügyében a gazdálkodó székhelye szerinti igazgatóság jár el.

49. számú melléklet: Az egyedi kezességvállalási okmányt az árutovábbítást megindító hivatalban szükséges benyújtani.

50. számú melléklet: Az egyedi garanciajegyek (TC32) kiadásához szükséges kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. Az engedély kiadása ügyében a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága jár el.

51. és 51A. melléklet: A TC31 – kezességi tanúsítvány és a TC33 – tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről okmányok mintáját tartalmazza. Az okmányokat a gazdálkodó székhelye szerinti igazgatóság bocsátja ki.

A kezességvállalási okmányokban és tanúsítványokban mindösszesen annyi módosul, hogy a felhasználási terület kiegészül Szerbiával, továbbá a „meghagyott címek” kiegészítését kell elvégezni ezen ország tekintetében.

Ahhoz, hogy 2016. február 1-jét követően Szerbia vonatkozásában zökkenőmentesen lehessen árutovábbításokat indítani fontos, hogy az árutovábbítási eljárásokban érdekelt ügyfelek az engedélyeik tekintetében megtegyék a szükséges intézkedéseket. Tekintettel a fenti jogszabály változásokra, új kezességvállalási okmányokat/bankgaranciákat szükséges benyújtani az illetékes igazgatósághoz.

Annak érdekében, hogy a szállítmányozási érdekek ne sérüljenek, javasolt a TC31/TC33 engedélyekre vonatkozó engedély módosítási kérelmeket az új kezességvállalási okmányokkal együtt már a csatlakozás időpontját megelőzően benyújtani az illetékes igazgatósághoz.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek a módosítások nem történnek meg, abban az esetben ezen biztosítékok felhasználásával nem indítványozhatnak árutovábbítási eljárást Szerbiába.

Amennyiben az engedélyes nem kíván Szerbiába árutovábbítást indítani, úgy a régi kezességek/garanciák is elfogadhatóak még 2016. május 1-jéig tartó átmeneti időszakban.

Budapest, 2016. január 12.

forrás: nav.gov.hu

Qr Code