Hulladékkal összefüggő egyéb pénzügyi kötelezettségek


Environment 2196690 1280

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre való átállás részleteiről az elmúlt év során sok fórumon és képzés keretében megosztottuk az információkat, ezidáig azonban nem foglalkoztunk a hulladékokkal összefüggő tevékenységet végzőket, különösen a hulladéktermelőket érintő egyéb pénzügyi kötelezettségekkel.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a tudnivalókat.

Tagságunk a weboldalra történő belépés után (jobb felső sarokban található belépés gomb) a cikket teljes terjedelmében olvashatja.

A hulladékgazdálkodási törvény három olyan pénzügyi kötelezettséget szabályoz, amelynek ismerete fontos lehet szélesebb körben is, ezek:

  1. a pénzügyi biztosíték,
  2. a céltartalék és a
  3. környezetvédelmi biztosítás.

A Ht. 70. § (1) bekezdés szerint az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez.

A 70. § (2) bekezdése a hulladéklerakó számára a működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot köteles képezni

A Ht. 71. § (1) bekezdése alapján a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan gazdálkodó szervezet,

  1. amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,
  2. amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint
  3. amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.

A kötelezettségek címzettjei közül a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) Ht. 2. § (1) bekezdés 32. pontjában hulladéktermelőként definiálja azt, akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez.

A gyakorlatban ez a kör nagyon széles lehet, beletartozhatnak

  • éttermek, kifőzdék
  • büfék, vendéglátóipari helyek
  • élelmiszerüzletek
  • szállodák, fürdők, szórakozóipari egységek
  • autószerviz, gumis
  • benzinkutak

A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályait a 681/2023. (XII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2023. december 29-i 194. számában került kihirdetésre (URL: https://uj.njt.hu/jogszabaly/2023-271-20-22)

A Korm. rendelet hatálya az 1. § alapján kiterjed

  1. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladéklerakót üzemeltetőre,
  2. a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre,
  3. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaságra,
  4. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 32. pontjában meghatározott hulladéktermelőkre,
  5. a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő környezeti teher okozójára.
A pénzügyi biztosíték szabályai bővebben

Minden fenti gazdálkodónak pénzügyi biztosítékot kell nyújtania, mely lehet:

  • a biztosítási szerződés
  • biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
  • a hitelintézet által nyújtott bankgarancia
  • hitelintézetnél letétként elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban együtt: pénzügyi letét) vagy
  • biztosító által nyújtott kezesség, garancia

A pénzügyi biztosíték olyan (állami felügyelet által jóváhagyott) hitelintézettől vagy biztosítótól fogadható el, amelynek a székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (EU tagállamai és Izland, Norvégia és Liechtenstein) vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságban a továbbiakban: Egyesült Királyság) van, vagy ilyen felülgarantálta.

A biztosítéknak a hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott lejárati ideje van, amelyet legalább 30 nappal a pénzügyi biztosíték érvényességének lejárta előtt cserélni vagy meghosszabbítani kell. A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezettekről, a képzett pénzügyi biztosíték formájáról és mértékéről.

Ha egy vármegyén belül a biztosíték képzésére kötelezett több tevékenységet végez, vagy több létesítményt üzemeltet, akkor a pénzügyi biztosítékokat összeadva kell egyben megállapítani és a kötelezett a biztosítékot vármegyénként összevontan is szolgáltathatja. Az összevont biztosíték mértéke nem lehet kisebb, mint az egyes tevékenységekre, létesítményekre meghatározott biztosítékok együttes összege, de a biztosíték képzésére kötelezettet a biztosítékképzési kötelezettség összességében vármegyénként legfeljebb 75 millió forint összegben terheli.

A pénzügyi biztosíték kedvezményezettje a hulladékgazdálkodási engedély kiadásával érintett hulladékgazdálkodási hatóság, amely a pénzügyi biztosíték felhasználására okot adó esemény bekövetkeztének megállapítása esetén határozatban felszólítja a biztosítékadásra kötelezettet az elmulasztott kötelezettségének a felszólításban megjelölt határidőn belül, de legfeljebb 20 napon belül történő teljesítésére, amelynek eredménytelen leteltét követően a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja

  • szerződésben a hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátása érdekében a pénzügyi biztosíték felhasználására jogosult személyét,
  • a pénzügyi biztosíték felhasználásának módját, ütemezését,
  • a pénzügyi biztosíték felhasználásának indokát.

A hulladékgazdálkodási hatóság az előírt tevékenység elvégzését követően, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően kiállított számla vagy egyéb számviteli bizonylat alapján teljesít kifizetést a pénzügyi biztosíték terhére a számla vagy a bizonylat kiállítójának közvetlenül.

A céltartalék

A hulladéklerakótól elvárt céltartalék mértéke az előző üzleti év végén készített, május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújtott becslésen alapul, amit ez a szerv a szakmai értékelésével kiegészítve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére minden év július 15-éig megküld.

A környezetvédelmi biztosíték

A Korm. rendelet 6. §-a szerint környezetvédelmi biztosítás olyan biztosítási termék, amely a szerződő fél hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozására szolgál.

A pénzügyi biztosítékhoz hasonló szabály szerint, csak olyan környezetvédelmi biztosítás fogadható el, amelyet az állami felügyelet által jóváhagyott, az EGT valamely tagállamában[1] vagy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező biztosító nyújt, vagy felülgarantál.

Egy káresemény bekövetkeztéről haladéktalanul, s a környezetvédelmi biztosítás felhasználási módjáról és mértékéről – a kárelhárítás befejezését követő 30 napon belül – tájékoztatni kell a hulladékgazdálkodási hatóságot.

A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a környezetvédelmi biztosítás képzésére kötelezettekről, valamint a tárgyévben képzett és felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.

A kötelezettek közül a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet biztosítási káreseményenként és időszakonként legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni abban az esetben, ha bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége

  • veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
  • nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot, vagy
  • nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot

meghaladja.

A környezetvédelmi biztosíték összege a gazdálkodó döntésének eredményeként lehet 10 millió forintnál nagyobb összegű is, azonban annak összegét ennél kisebb összegben nem lehet meghatározni még akkor sem, ha akár 1 kilogrammal haladja meg a termelt hulladék mennyisége a meghatározott éves mennyiségeket. A gazdálkodó bármely telephelyén képződött és birtokolt hulladék származhat körforgásos termékből vagy nem körforgásos termékből egyaránt.


[1] EU tagállamok, Izland, Norvégia, Liechtenstein

A Ht. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hulladékszállítást végző, bejelentési kötelezettség alá tartozó gazdálkodó szervezetnek a környezetvédelmi biztosítással vagy ezzel egyenértékű pénzügyi garanciával kell rendelkeznie a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében foglalt költségek fedezésére.

A fenti kötelezettségek ismerete mellett azt is érdemes tudni, hogy a Magyar Vámügyi Szövetség Környezetvédelmi tagozatán keresztül elérhető(k) a tagságban is olyan gazdálkodó(k), akik ilyen biztosítási tevékenységgel foglalkoznak, hiszen szakmai szervezetünk egyik erőssége lehet egymás tevékenységének nemcsak elméleti, hanem gyakorlati támogatása is.

Amennyiben a tagjaink részéről további kérdés merül fel, vagy szolgáltató partnert keresnek, a Környezetgazdálkodási tagozat weboldalán elérhető üzenetküldéssel jelezzék, amely itt elérhető: https://mvsz.eu/tagozatok/kornyezetvedelmi-tagozat/

Környezetvédelmi tagozat

2024. január 21