Helyzetjelentés az USA-EU kereskedelmi háborúról

,
Money 4546855 1280

szerző: Tolnai Dóra egyetemi hallgató, Maastrichti Egyetem

Mióta Donald Trumpot beiktatták az Egyesült Államok 47. elnökévé, megrázta a kereskedelem és vám világát azzal, hogy súlyos vámokat vezetett be minden kereskedelmi ágazatra, nemcsak gazdasági és politikai ellenfelei, mint Kína, hanem Kanada, Mexikó és az Európai Unió ellen is. Bár az USA-EU kereskedelmi kapcsolatok sosem voltak mentesek a nézeteltérésektől, az elmúlt hónap intézkedései olyan eszkalációt eredményeztek, amely komolyan befolyásolhatja mindkét fél gazdasági szereplőit.

Február 10-én, az USA és az EU közötti növekvő kereskedelmi feszültség első lépéseként, Trump elnök visszaállította a 25%-os vámot minden acélimportra, és az alumíniumimportra vonatkozó vámot 10%-ról 25%-ra emelte.  Az aluminium termékekre vonatkozó elnöki intézkedés itt olvasható:  Federal Register :: Implementation of Duties on Aluminum Pursuant to Proclamation 10895 Adjusting Imports of Aluminum Into the United States. Az acéltermékre vonatkozó elnöki rendelkezés a Federal Registerben itt ilvasható:  Federal Register :: Implementation of Duties on Steel Pursuant to Proclamation 10896 Adjusting Imports of Steel Into the United States

Ezek az intézkedések 2025. március 12-én léptek hatályba.

Ellentétben a 2018-as helyzettel, az EU nem jelentett be azonnal megtorló vámokat az amerikai importokra. Ehelyett, némi heves vita után a Fehér Ház és az Európai Bizottság között, az EU látszólag egy másik szektorban erősíti meg pozícióját, és szigorúbb végrehajtást kezdeményezett az EU környezetvédelmi és élelmiszer-szabványainak betartásában, ami várhatóan ártani fog az amerikai mezőgazdasági importoknak. Az EU „Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Víziójában” az Európai Bizottság jelezte szándékát az EU szabványainak szigorú betartatására azáltal, hogy betiltja vagy korlátozza azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek olyan növényvédő szereket és vegyszereket használnak, amelyek az EU-ban tiltottak. Ez az intézkedés megakadályozná az amerikai szójabab és szójatermékek nagy részének hozzáférését az EU piacához, amely jelenleg az egyik legjelentősebb amerikai mezőgazdasági export az EU-ba.

A helyzet további eszkalációja elkerülhetetlen volt, amikor Trump bejelentette, hogy 25%-os vámot kíván kivetni az Európai Unióból származó összes importra, kereskedelmi egyensúlyhiányokra és tisztességtelen európai politikákra hivatkozva. Bár a széleskörű vámoknak még nincs jogi hatálya, és egyelőre csak fenyegetésként maradnak, jelentős zavart okoztak az EU-USA kapcsolatokban.

Az amerikai importokra vonatkozó 25%-os vámok javaslatára válaszul az Európai Bizottság bejelentette ellenfenyegetését: az úgynevezett „kereskedelmi bazooka” bevetését, amelyet az előző Trump-adminisztráció gazdasági zűrzavara alapján terveztek a két fél között. Az Anti-Coercion Instrument (ACI) széles körű gazdasági ellenintézkedéseket tartalmaz, beleértve a megtorló vámok kivetését, a szolgáltatások kereskedelmére és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira vonatkozó korlátozásokat, valamint a külföldi közvetlen befektetésekhez és a közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozását.

Euro 447209 1280

Az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok körüli események elmúlt heteiben az unió folyamatosan bizonyította, hogy hajlandó megtalálni a helyzet de-eszkalálásának módjait, mivel nyitottak maradtak az amerikai áruk importjának növelésére bizonyos területeken, mint például az üzemanyag és az autók vámjának csökkentése. Azonban amikor a 25%-os vámok az acélra és alumíniumra március 12-én, szerdán hatályba léptek, az Európai Unió először kétszakaszos megtorlást jelentett be. A tervezett EU intézkedések, két lépcsőben, röviden, a következők:

  • 2025. április 1-től érvénybe lépnek a 2018-2020 között már elfogadott, de 2025. március végéig felfüggesztett vámok (886/2018/EU rendelet és 2020/502 rendelet szerinti termékek)
  • 2025. április közepétől a korábbi rendelkezésekben érintett árukon túl további amerikai árukra várható vámkivetés  

Trump elnök a közösségi médiában fenyegetőzött, hogy 200%-os vámot vet ki az EU alkoholos italaira, ha a Bizottság végrehajtja tervét, kiemelve az amerikai whiskey-re vonatkozó magas, 50%-os EU vámot. Miközben a feszültségek mindkét oldalon nőnek, a termelők és kereskedők figyelmeztetnek a vámok mindkét gazdaságra gyakorolt pusztító hatására. Az USA és a tervezett EU intézkedések érintik az autógyártást, gépgyártást, gyógyszergyártást, IT-szektort, építőipart, agrártermékek külkereskedelmét is.  

A gazdálkodói hatásokra vonatkozó aggodalmakra reagálva az uniós ellenintézkedések meghozatala előtt, az USA EU exportokat érintő, 2025. március 12-től életbe lépett vámjai és az EU tervezett ellenintézkedései hatásainak a felmérésére az Európai Bizottság konzultációt hirdetett minden érintett részére, annak érdekében, hogy összegyűjtse az USA által a vas- és alumínium termékekre kivetett új vámok és az EU által a 654/2014 uniós rendelet alapján várható intézkedések hatását. Az EU is egyenértékű kereskedelmi politikai válaszintézkedéseket fontolgat, például a vámtarifa-kedvezmények felfüggesztését és további vámok kivetését kiválasztott amerikai termékekre.

A tényleges intézkedéseket a konzultáció kiértékelésétől teszik függővé, így az április 1-i első válaszcsapás már várhatóan halasztásra kerül.

Mindeközben 2025. március 26-án Trump elnök a Fehér Ház hivatalos weboldalán az olvasható tájékoztatás szerint aláírta az USA-ba importált autókra (szedánok, sportos terepjárók, crossover járművek, egyterűek és teherautók) és kisteherautókra, valamint bizonyos autóalkatrészekre (motorok és motoralkatrészek, hajtóművek és hajtáslánc-alkatrészek, valamint elektromos alkatrészek)  vonatkozó 25 %-os vámok kiszabására vonatkozó rendelkezést.

Az elnöki intézkedés hivatkozik a Kereskedelmi Államtitkárság által 2019. február 17-én az Egyesült Államok Kódex-ének „19. Vámok” címe alatt a 7. fejezet szerinti Kereskedelmi Expanzió Program  Kereskedelmi egyezményekre vonatkozó alfejezet nemzetbiztonságra vonatkozó IV. részének 1862. cikke (19 U.S.C. 1862) alapján végzett vizsgálatra,  miszerint ezen termékek importja „ ekkora mennyiségben és ilyen feltételek mellett az USA nemzetbiztonságának fenntartását veszélyezteti”.  Az indoklás szerint a 2019-es jelentés óta ez a helyzet csak romlott, és mára már csak az USA-ban forgalomban lévő gépjárművek felét gyártották ott.

Az 1974-es Kereskedelmi Törvény 604. szakasza (módosításokkal, 19 U.S.C. 2483) által adott felhatalmazás alapján az elnök az Egyesült Államok Harmonizált Vámtarifatáblázatába (HTSUS) beépülő intézkedésként 25%-os importvám kivetéséről döntött. Az elnöki rendelkezés szerint  minden, az I. mellékletben vagy bármely későbbi mellékletben meghatározott cikk importja – ahogy azt a Federal Register egy későbbi értesítése tartalmazza – 25 százalékos vámtarifa alá esik azon áruk esetében, amelyek fogyasztásra kerülnek az Egyesült Államokba vagy raktárból kerülnek ki fogyasztásra, 2025. április 3-án 12:01-kor (keleti nappali időszámítás szerint), az autók esetében, valamint az autóalkatrészek esetében a Federal Register-ben meghatározott dátum szerint, de legkésőbb 2025. május 3-án, és hatályban maradnak, hacsak ezek az intézkedések kifejezetten csökkentésre, módosításra vagy megszüntetésre nem kerülnek (a cikk írásakor ehhez az intézkedéshez még nem jelent meg hivatalos jegyzék a Federal Registerben, de a ezen linken kell majd keresni: Federal Register :: Document Search).

Ez az ad valorem vámtarifa kiegészít minden más díjat, költséget, terhet és importkorlátozást, amely az ilyen importált autókra és bizonyos autóalkatrészekre vonatkozik, azaz az esetlegesen ezen termékkörre valamely relációban hatályban lévő antidömping vámokat is.

Az intézkedés célja az USA-beli autógyártás támogatása és az importvámok bevezetésével akár az ázsiai autógyártókat is arra kényszeríteni, hogy összeszerelésnél nagyobb hozzáadott értéket jelentő gyártási tevékenységet invesztáljanak az USA-ba, ahogy ezt Kína már egy gyár telepítésével el is kezdte.

Az importvámok bevezetésére vonatkozó elnöki döntések végrehajtására vonatkozó intézkedéseket meghozó Industy and Security Bureau-nak a Federal Registerben közzétett jegyzékei között található vizsgálat megindításáról szóló jelentés a réz (copper), illetve a faáru (timber) és fűrészáru (lumber) vonatkozásában, így vélhetően ezek is hasonló elnöki intézkedés alá eshetnek majd a jövőben.

Egyelőre 2025. március 26-án Ursula von der Leyen az EU Bizottságának vezetője nyilatkozatában csak sajnálatát fejezte ki az amerikai elnök intézkedése miatt és annak vizsgálatára hivatkozott, és az EU részéről továbbra is a tárgyalásos megoldás iránti elkötelezettséget hangsúlyozta.

Ezeken az oldalakon még további információkat találnak:

2025.03.28.