Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus


Industry 1752876 1280

2023. október 1-jével élesedik az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, vagyis az ún. „karbonvám” vagy másnéven CBAM Európai Uniós rendszerének átmeneti időszaka (EUR-Lex – 32023R0956 – HU – EUR-Lex (europa.eu)).

Noha az állandó rendszer és az érintett importőrök oldalán felmerülő, az áruk behozatalát kizárólag engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőként lehetővé tevő rendszer teljeséggel csak 2026. január 1-jétől alkalmazandó, a felkészülési időszak alatt sem szemlélheti tétlenül a karbonvám rendszerét a telepített új adminisztratív terhekkel és költségekkel érintett piaci szereplő.

Tóth János kollégánk (az MVSZ tagvállalati státuszú Andersen Zrt. senior vám menedzsere, az Adómunkacsoport tagja), szakmai cikke a CBAM bevezetésének szakaszait és az ebből fakadó feladatokat tekinti át.

A tagságunk a weboldalra történő belépés után (jobb felső sarokban található a belépés gomb) a cikket teljes terjedelmében olvashatja. Ha külsősként úgy dönt, csatlakozni szeretne az MVSZ szakmai közösségéhez, akkor a tagsági infóktól és a csatlakozási lehetőségekről a CSATLAKOZÁS menüpontnál tájékozódhat.

2023. augusztus 17-én közzétették az Európai Bizottság által kidolgozott végrehajtási rendelet tervezet hatodik változatát (C_2023_5512_1_EN_ACT_part1_v6.pdf (europa.eu)) is, az átmeneti időszak jelentéstételi kötelezettsége teljesítésének részletszabályaival. Az új kibocsátás-áthelyezést, illetve karbonszivárgást mérsékelni, sőt megakadályozni hívatott rendszer immár a kapuink előtt, és amint azt az alábbi rövid összefoglalónk is jól mutatja, sajnos az új szabályrendszer nem lesz egyszerű. Emiatt a kezdeti időszakban mind a hatósági mind az ügyfél oldalon adódhatnak bizonytalanságok.

Szükséges lesz minden érintettnek áttekinteni a termékáramait, az uniós és nem uniós árukra egyaránt kiterjedően. Így világossá válhat, vajon áruosztályozás szempontjából a rendelet hatálya alá tartozik-e bármely beszerzett alapanyaga, áruja. A termékáramok vizsgálata során fény derülhet a nem megfelelően osztályozott termékekre is, amely feltárás, ha már a vámhatóság előtt szakaszban történik, bírság kiszabását eredményezheti. Hangsúlyos ezen túl az importőrök meglévő, úgynevezett customs compliance-rendszereinek felülvizsgálata az érintett termékpályák esetében a karbonvám speciális rendelkezéseire figyelemmel.

Végül de nem utolsósorban a CBAM által érintett szervezet tevékenységéhez kapcsolódó közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátásra vonatkozó számítási módszerek ellenőrzése és felülvizsgálata is kiemelten fontos, különös tekintettel a szén-dioxid egyenértékűségre.

A karbonvámra vonatkozó rendelkezések alkalmazását illetően szakaszosságot építettek be az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendeletébe (a továbbiakban: rendelet). A rendelet alapján három szakasz különíthető el. Maga a rendelet 2023. május 17-től hatályos, azonban egyes meghatározott részeit először 2023. október 1-jétől kell alkalmazni, második szakasz 2024. december 31-től kezdődik, végül valamennyi rendelkezés együttes alkalmazása 2026. január 1-jével indul.

I. Szakasz

A 2023. október 1-jétől 2025. december 31-ig tartó I. szakasz rendelkezései döntően a tagállami hatóságokat érintik. Magyarország esetében a rendelet 11. cikkében előírtak szerinti hatóság kijelölése egyelőre még nem történt meg. A rendelet átmeneti rendelkezései értelmében az érintett importőrök, illetve közvetett vámjogi képviselők esetében a Rendelet 33.,34., és 35. cikkeiben meghatározott jelentéstételi kötelezettség azonban fennáll, október 1-jétől hatályosul.

A közvetett vámjogi képviselő kétféleképpen válhat a jelentéstételi kötelezettség alanyává. Valamely tagállamban letelepedett importőr képviselete esetén akkor, ha abba beleegyezik, illetve nem tagállamban letelepedett importőr esetében a rendelet jogi kötő erejénél fogva.

A rendelet ugyanakkor tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vámhatóságoknak az átmeneti időszak kezdetétől. Ennek értelmében a vámhatóságok legkésőbb az áruk 2023. október 1-jét követő szabad forgalomba bocsátásakor tájékoztatják az érintett az importőröket és a közvetett vámjogi képviselőket a felmerülő jelentéstételi kötelezettségükkel összefüggésben.

A jelentéstételi kötelezettség értelmében az importőr, illetve a fentiek szerint a közvetett vámjogi képviselő minden negyedévben, melyben árut hozott az EU vámterületére CBAM-jelentést köteles tenni.

A CBAM-jelentésben nyilatkozni kell többek között az egyes árutípusok összmennyiségéről, a teljes beágyazott kibocsátásról, a teljes közvetett kibocsátásról, valamint a behozott áruk beágyazott kibocsátásáért a származási országban esedékes szén-dioxid-árról, bármely visszatérítés vagy egyéb ellentételezési formát is figyelembe véve.

Az Európai Bizottság bizonyos időközönként indokolással ellátott jegyzéket küld a tagállami illetékes hatóságoknak azon importőrökről és közvetett vámjogi képviselőkről, akikről okkal feltételezhető, hogy nem tettek eleget a CBAM-jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettségüknek.

Hiányos, illetve helytelen CBAM-jelentés esetén a Bizottság a tagállami illetékes hatóságon keresztül helyesbítési eljárást indít, és bekéri az érintettől a jelentés helyesbítéséhez szükséges kiegészítő információkat. Ha az importőr vagy a közvetett vámjogi képviselő a helyesbítési eljárás során nem teszi meg a helyesbítéshez szükséges lépéseket, vagy megállapítást nyer, hogy az előbbi szereplők nem tettek eleget a CBAM-jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettségüknek, úgy velük szemben arányos és visszatartó szankció alkalmazható.

A jelentéstételi kötelezettség az aktív feldolgozási eljárás alá vont alapanyagok esetében is fennáll, még akkor is, ha egyébként a létrejövő és szabad forgalomba bocsátott késztermék nem tartozik a rendelet hatálya lá, azaz nem szerepel a rendelet mellékleteiben. Ugyanez a jelentéstételi kötelezettség áll fenn olyan áruk esetében is, amelyeket az aktív feldolgozást követően kiszállítottak, de később azokat visszahozták az Európai Unió vámterületére. Nem alkalmazandó ugyanakkor a jelentéstételi kötelezettség a passzív feldolgozási eljárás eredményeként létrejött feldolgozott termékekre, valamint az UVK 203. cikke szerinti tértiárukra.

Mint látható, az első szakaszban a nem hatósági szereplőknek a mechanizmusból eredő kötelezettségei csupán korlátozott tartalommal jelentkeznek.

II. Szakasz

2024. december 31-től az importőr, illetve a közvetett vámjogi képviselő köteles ún. CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti kérelmet (a továbbiakban: engedély iránti kérelem) benyújtani még azt megelőzően, hogy a CBAM hatálya alá tartozó árut az Unió vámterületére behozták volna.

Az engedély iránti kérelmet a kérelmező letelepedési helye szerinti illetékes hatóságnak kell kiállítani, amennyiben a kérelmező a szükséges feltételeket teljesíti. Ilyennek minősül többek között a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi és működési kapacitások igazolása, vagy hogy a kérelmező 5 éven belül a vámjogszabályok vagy adózási szabályok megsértésében, illetve piaci visszaélésben nem vett részt. A kérelmezőnek valamely tagállamban letelepedettnek kell lennie és EORI-számmal kell rendelkeznie.

Az engedély iránti kérelmet a CBAM-nyilvántartáson keresztül kell majd benyújtani. A CBAM-nyilvántartás egy az Európai Bizottság által létrehozott egységes elektronikus adatbázis, amely az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők CBAM-tanúsítványaira vonatkozó adatokat tartalmazza. A tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok számára is hozzáférhető a CBAM-nyilvántartás. Ebből a kitételből joggal feltételezhető, hogy az engedélyező hatóság nem feltétlen fog megegyezni a vámhatósággal. 

A fenti időponttól fogva a harmadik országban található létesítmény üzemeltetője is kérheti felvételét a CBAM-nyilvántartásba.

III. Szakasz

2026. január 1-jétől kezdődően a rendelet teljes egészében alkalmazandóvá válik. Az alábbiak szerint bővül az eddigi érintettek karbonvámmal összefüggő kötelezettségeinek, valamint a rendelet alkalmazásának terjedelme:

  • A Rendelet hatálya alá tartozó árukat immáron csak engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő hozhat az Unió vámterületére, ezzel összefüggésben a vámhatóságok is csak az ilyen árubehozatalt teszik lehetővé.
  • A CBAM-nyilatkozattevőnek minden év május 31. napjáig – első alkalommal 2027-ben a 2026-os évre vonatkozóan – a CBAM-nyilvántartás adataival megegyező, a megelőző évre vonatkozó CBAM-nyilatkozatot kell benyújtaniuk az illetékes tagállami hatósághoz.
  • A CBAM-nyilatkozattevő hitelesíttetni köteles a beágyazott kibocsátást az akkreditált hitelesítővel (l. EU 2018/2067 rendelet).
  • A Bizottság kockázatelemzést és kockázatalapú ellenőrzéseket hajt végre a CBAM-nyilvántartásban szereplő adatokkal és ügyletekkel kapcsolatosan a szabálytalanságok kiküszöbölése érdekében, illetve felülvizsgálhatja a CBAM nyilatkozatokat.
  • A tagállam a közös közösségi platform segítségével értékesíti a CBAM-tanúsítványokat az adott tagállamban letelepedett CBAM-nyilatkozattevőknek. A CBAM-tanúsítványok árát – heti rendszerességgel – az EU ETS kibocsátási egységek árverési paraméterei segítségével számítja ki a Bizottság.
  • Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek minden év május 31. napjáig, első alkalommal 2027-ben a 2026-os évre vonatkozóan, a CBAM-nyilvántartáson keresztül vissza kell adnia olyan számú CBAM-tanúsítványt, amely az előző évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak megfelel. A visszaadást követően a CBAM-nyilatkozattevő kérelme alapján a letelepedési hely szerinti tagállam visszavásárolja a CBAM-nyilatkozattevő számláján fennmaradó tanúsítvány-többletet.
  • Minden év július 1-jén a Bizottság – ellentételezés nélkül – érvényteleníti a megelőző évben megvásárolt CBAM-tanúsítványokat, amelyek megmaradtak az engedélyes ún. „CBAM számláján”.

IV. Szankciók

2026. január 1-jétől a szankciórendszer is teljes egészében alkalmazandóvá válik. A bírság tekintetében az EU ÜHG[1]-irányelvben meghatározott többletkibocsátási bírság szolgál kiindulási alapként, amely 100 EUR-t jelent szén-dioxid tonna egyenértékenként.

Fontos kiemelni, hogy a 100 EUR CBAM-tanúsítványonként értendő, tehát a bírság minden egyes olyan CBAM-tanúsítványra alkalmazandó, amelyet az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő nem adott vissza.

Ugyanakkor a rendelet azt is kimondja, hogy a többletkibocsátási bírság három-ötszörösét kell kitennie a bírságnak amennyiben a CBAM-nyilatkozattevőtől eltérő személy hoz az Unió vámterületére árut anélkül, hogy a rendelet szerinti kötelezettségeinek eleget tett volna.

A bírság megfizetése a CBAM-tanúsítvány megfizetése alól nem mentesíti a CBAM-nyilatkozattevőt.

[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/87/EK IRÁNYELVE (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

V. Konklúzió

A mechanizmus kapcsán az a konklúzió fogalmazható meg, hogy a nyilatkozattevők és különösen a közvetett vámjogi képviselők esetében olyan – az eddigiekhez képest helyenként idegen – kötelezettségeket ró a gazdasági szereplőkre, melyek teljesítése különös figyelmet és esetenként akár szakértői segítséget is igényelhet.

Különös figyelmet érdemel a harmadik országban letelepedett importőr nevében benyújtott szabad forgalomba bocsátási kérelem, hiszen ebben az esetben a közvetett vámjogi képviselő lép az importőr helyébe. Az importőr tekintetében pedig szigorú előírások szerepelnek a nyilvántartásba vételre, az engedély meglétére, a tanúsítvány meglétére és különösen a kezdeti időszakban a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozóan.

A témában bővebben tájékozódni az EU tematikus honlapján van lehetőség. (Carbon Border Adjustment Mechanism (europa.eu) )

Tóth János

Szenior Vám Menedzser

Andersen Adótanácsadó Zrt.

1124 Budapest, Csörsz utca 43.

MOM Park, Gesztenyés torony, 3.emelet

janos.toth@hu.Andersen.com

Mobil: +36 30 462 5455

https://hu.andersen.com/hu/